Hübner Nyíregyháza BS–PVSK-Veolia 102-92 (29-18, 19-20, 14-29, 22-17, 18-8) – hosszabbítás után

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, 17. forduló.

Hübner Nyíregyháza BS: Bus 16/6, Végső 10, Ervin 25/6, Bonifert 17/6, Tarján 17/3. Cs.: Nagy 8/6, Glatz 3, Szobi 4, Völgyi 2, Geiger.

PVSK-Veolia: Micsovics 25/3, Németh A. 12/6, Molnár M., Bíró O. 13/3, Horti 16/3. Cs.: Mokánszki 18/12, Plézer 5, Antóni, Frank 3/3, Harka. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.

Bár a Nyíregyháza elleni idegenbeli bajnokinkra máz előző nap megérkeztünk a meccs helyszínére, mégis álmoskásan kezdtük a találkozót. Az első néhány támadásunk elég lassan épült fel, a hazaiak eközben elég gyorsan tudtak dobóhelyzeteket kialakítani, amelyekből rendre be is találtak a gyűrűnkbe. Láthatóan nem igazán találtuk a játékunkat az első negyedben, ami ráadásként szellős védekezéssel párosult, így nem csak a vezetést szerezte meg ellenfelünk, hanem az első negyed végéig el is kezdett felépíteni egy masszív, tíz pont körüli előnyt.

A rövid pauza arra mindenképpen jó volt, hogy vezetőedzőnk kicsit felrázza a csapatot, és a második tíz perc elején máris jobban nézett ki, amit a pályán láttunk. Elkezdtük jó védekezésekkel megkínálni ellenfelünket, elől pedig egymás után esett be Frank, majd Mokánszki triplája is. Bár volt pillanat korábban, amikor már 15 pont volt a Nyíregyháza előnye, a negyed derekán már csupán hat volt közte. Ahelyett azonban, hogy ezt a hullámot meglovagoltuk volna, ismét jött pár bosszantó hiba, eladott labda, és a nyírségiek ismét növelték a különbséget. Bár a félidő végén az utolsó két pont a miénk volt, ez is csak arra volt elegendő, hogy tíz pontra visszajöjjünk. A 48-38-as állás jelezte, hogy a nagyszünet után mindenben fel kell javulnunk.

Tudták ezt jól játékosaink is, akik a harmadik negyedre egy olyan védekezést rántottak elő a cilinderből, ami gyakorlatilag teljesen megbénította a hazaiakat hosszú percekre. Közben pedig nagy villámléptekkel kezdtük el faragni a hátrányunkat, alig három percre volt szükségünk, hogy máris egál közelében legyünk. Sőt, egy rövid ritmusvesztés után a negyedet ugyanúgy zártuk, ahogyan kezdtük, és főként Mokánszki külső dobásainak hála meg is fordítottuk az eredményt.

Úgy tűnt, hogy minden sínen van, hiszen 66-74-nél, az utolsó játékrész elején már nyolccal vezettünk. Itt azonban egy nyíregyházi időkérés után a hazaiak csináltak egy 9-0-s szériát, mi pedig két percre teljesen lefagytunk. A szívvel nem volt gond, tepertek Frankék becsülettel, de az egyre lelkesebb ellenfél megérezte a vérszagot, és másfél perccel a vége előtt már öt ponttal vezetett. Bár a legtöbb kétes szituációban a játékvezetők rendre a Nyíregyháza javára ítéltek, és ez láthatóan egyre jobban frusztrálta Némethéket, így is nagy hajrával sikerült egyenlítenünk, ráadásul a végén Micsovics kezében még a győztes dupla is ott volt – azonban most kipördült a laszti a gyűrűből, így jöhetett a hosszabbítás.

Ami Németh András duplájával indult, a lélektani előnnyel azonban nem tudtunk jól sáfárkodni. A hazaiaknál beestek az extra dobások, nálunk be-becsúszott néhány technikai hiba, és mire észbe kaptunk, már a veszett fejsze nyele után hadonásztunk. Két perccel a hosszabbítás vége előtt még Horti összeakaszkodott Bussal. Centerünk a földön fekve szabálytalankodott a nyíregyházival szemben, majd sípszó után Bus belerúgott Hortiba. A hosszas játékvezetői tanácskozás vége az lett, hogy Hortit állították ki, Bus megúszta egy technikaival és míg Mokánszki egy büntetőt emelhetett rá, a hazaiak négyszer állhattak a büntető vonalra, és a labdát is megtarthatták. Ez pedig el is döntötte a meccset, ugyanis Horti ellett már Bírót is leveszítettük kipontozódás miatt.

Érdekes ítéletek ide vagy oda, a Nyíregyháza megérdemelte a győzelmet, ugyanis nagyon lelkesen, sőt, olykor kifejezetten jól játszott. Nekünk azonban nem szabad sokáig keseregni, egy ilyen vereség után, azok után ahonnan az első félidőt követően sikerült felállnunk, nem kell szégyenkezni.

Kapcsolódó hírek