A lövészet történetében – most kizárólag a PVSK-ra vonatkoztatva – léteznek bőven furcsaságok. Esetleg nem is azok, csupán innen, visszanézve nem minden egyértelmű. Ugyanis a Magyar Államvasutak (MÁV) pécsi, Siklósi úti műhelyében, ’24-ben, egy fedett, légpuskás lőteret adták át. Azt pontosan sportlövöldének említették. A létesítmény kihasználtsága azonban alacsonyszintű volt. Ennek következtében hát ott, hamarosan futó-, illetve teniszpályát alakítottak ki. Vagyis, az eredeti funkciónak – nagyjából – lőttek is.

Maga a lövészet a fekete-fehéreknél, már 1933-ban, tehát majdnem egy évtizeddel később, Tibor István MÁV-főintéző felügyelete alá került. Ekkor az úgynevezett levente-lövésszakosztály idején a képzést már a nagy világégés helyi felkészítő tevékenységeként is értelmezhetjük. A harmincas évek első harmadában az épületet némileg ismét átalakították, alkalmassá téve egy tornatér kialakítására, illetve továbbra is lehetett ott futni. Bár a lövészek ehhez csak úgy járultak hozzá, hogy ragaszkodtak az eredeti funkció megőrzéséhez.

Az 1934. július 4-én megtartott pécsi, városi lövészbajnokságnak mégsem a ház adott otthont, mert addigra már a teniszezők is végleg beköltöztek a falak közé. Éppen ennek „eredményeként” a hadipuska- és légpuska-csapatverseny nevezőit nem az épületben fogadták, hanem a málomi lőtéren.

Igazán hiteles versenyeredmények viszont csupán 1938-ból maradtak fenn. A kerületi csapatbajnokságban (itt azért nem városi kerületet kell érteni, hanem földrajzi, területi elvet!), győzött a Vasút. Ebben az időben jellemzően a férfiak kiváltsága volt a lövöldözés, legalábbis versenyszerű keretek között mindenképpen. Igaz, hölgyek is ragadtak fegyvereket, ám nevek nem maradtak fenn közülük, az újságokban.

A legnagyobb városi rivális a Polgári Lövészegylet (PLE) volt, de a PVSK sportolói gyakran megszorongatták, legyőzték az ellenlábast. Amivel új pezsgést hoztak a megyeszékhely lövészéletébe.

Jelentős eseményként tarthatjuk számos 1938. december 23-át. Azon a napon avatták fel a PVSK legújabb, tizenkét lőállásos, fűthető lőcsarnokát. A nyitórendezvényen a Pécsi VSK Kalmár István, Váradi Károly, Ángyán Lajos, Habos Sándor összeállításban végzett az élen.

A világháború befejezése után viszont nem éledt újjá a sportág, legalábbis a vasutasok berkein belül erre nincsen adat. Hosszú-hosszú évtizedeken keresztül hallgattak a puskák, pisztolyok a sportegyesületben.

A lövésszakosztály 2020 januárjában adott jelet ismét önmagáról, a PVSK kereteiben. A Pécsi Városi Lövészklubból (PVLK) váltak ki a sportvezetők, illetve a versenyzők. A cél egyértelmű volt: az olimpiai versenyszámokban szerettek volna sportolókat nevelni. A puskás, illetve a pisztolyos szakágban egyaránt nekifogtak a felkészítésnek. Az ötkarikás játékok előtérbe helyezését azért lényeges kiemelni, mert maga a sportág meglehetősen szerteágazó. Akadnak olyan versenyszámok, amikben „csak” világbajnokságot, Európa-bajnokságot rendeznek. A nagy nyári, négyévente megrendezett találkozók azonban más lehetőséget kínálnak a tehetséges fiataloknak.

A szakosztályvezetői feladatokat, egyben a vezetőedzői munkát Ablonczy Orsolya látja el. Mellette oktatja a sportág fortélyait Káldi Anna, Storcz Tamással együttműködve. Ennek a kis csapatnak fontos tagja Telek István, ő az erőnlétért felelős szakember.

Napjainkban 43 versenyző igyekszik minél jobban eltalálni a lőlap közepét, leányok, illetve fiúk egyaránt. A legidősebbek is még beleférnek a junior korosztályba.

A puskások fölénye elvitathatatlan, 98%-ban ők vannak jelen az edzéseken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pisztolyokat hanyagolnák. Pusztán a véletlen hozta így, de a számok bármikor változhatnak.

A sportolni vágyóknak fontos lehet az az információ, miszerint a lőteret pár évvel ezelőtt, állami pénzből jelentősen felújították. A körülmények a korábbiakhoz képest érezhető módon javultak meg. Maga a létesítmény Pécsett, a Nyírfa utca 34-es szám alatt található meg.