PVSK-Veolia-Nyíregyháza 72-78 (24-16, 24-16, 15-27, 9-19)

Bányász Kupa, bronzmecs. Oroszlány.

PVSK-Veolia: Haynes-Jones 7/3, Doktor 9/3, Bryson 15/12, Meleg 5, Brkics 11. Cs.: Ivosev 17, Illés 6/3, Bíró O. 2, Goldring, Kalmár. Vezetőedző: Dragan Alekszics.

Nyíregyháza: Johnson 21/9, Tóth 6, Pipiras 3, Kiss 5/3, Bryce 18/6. Cs.: Bus, Leday 8, Bazsó 8/6, Mokánszki 8, Vaskó.

A Falco elleni elődöntőhöz képest egy helyen változtatott a kezdő ötösünkön Dragan Alekszics, a Bányász Kupa bronzmecsén a Nyíregyháza ellen. Ezúttal Ivosev helyett Meleg volt fent a feldobástól kezdve a pályán, és az első félidőben jó játékkal is hálálta meg a bizalmat. De nem csak ő, hanem az egész csapat okosan, koncentráltan és eredményesen kosárlabdázott.

Bryson ma is jól dobott kintről, Doktor is szép megoldásokkal jelentkezett, és ezúttal Ivosev is tudott extrát mutatni. Nem is csoda, hogy szép fokozatosan növelni tudtuk hamar megszerzett előnyünket. Az első negyed után 8 ponttal vezettünk, és a második 10 perc is hasonló forgatókönyv szerint alakult. Nem hagytuk kibontakozni a Nyíregyházát, így még az is belefért, hogy Haynes-Jones ezúttal nem találta a pontdobó formáját. A nagyszünetben 48-32-re vezettünk, és semmi sem utalt arra, hogy baj lehet a folytatásban.

Azonban az élet, pláne felkészülési időszakban bizony tud furcsa dolgokat eredményezni. Ha például a munka kellős közepén jön egy torna, akkor előfordul, hogy a kelleténél hamarabb jön a fáradtság. Ha ez ráadásként egy hullámvölggyel is párosul, abból bizony nem sok jó születik. Ezt pedig sajnos a második félidőben a saját bőrünkön tapasztaltuk meg.

Az első félidei jó tamadójatékunk percek alatt elillant, és ami előtte könnyedén ment, az a harmadik negyedben sehogyan sem akart sikerülni. Persze ezen gyorsan felbuzdult az ellenfél is, amely villámgyorsan el is kezdett zárkózni. A harmadik negyedben konkrétan 12 pontot tudott faragni hátrányából, minket pedig ez a rohanás nagyon megfogott.

Ahogyan a túloldalon Johnson és Bryce elkezdett belelendülni, nálunk a húzóemberek teljesítménye fordítottan arányosan alakult. Ha pedig nem lett volna elég a „jóból”, érezhetően kezdett az önbizalmunk is megcsappani. Az utolsó játékrész már arról szólt, hogy vajon meg tudunk-e őrizni a korábban összeszedett előnyünkből egyetlen pontocskát, de ahogy közeledtünk a meccs a végéhez, érezhető volt, hogy a számunkra nem túl kedvező folyamatokat már nem tudjuk érdemben befolyásolni. Végül a Nyíregyháza meg is nyerte a mérkőzést, még, ha szorosan is.

Az első félidőben mutatott játékunkra lehet, és kell is építeni. A nagyszünet utáni húsz percet, egy alapos elemzés után gyorsan el kell felejteni.

Kapcsolódó hírek