PVSK-Veolia–Phoenix-MT Fót 121-111 (37-39, 32-24, 30-23, 22-25)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, elődöntő, 2. mérkőzés. Lauber Dezső Sportcsarnok, 800 néző.

PVSK-Veolia: Balogh Sz. 21/3, Czermann, Molnár M. 19/9, Kertész 11, Djordjevics 18/6. Cs.: Plézer 25/18, Werner 12, Géringer 14, Bunos 2. Vezetőedző: Sértő Ádám.

Phoenix-MT Fót: Karda 4, Mitchell 26/6, Dancsecs 37/24, Antóni 7/3, Juhos 18. Cs.: Kis 9/3, Richter 3/3, Tóth P. 4, Németh A. 1, Gerencsér, Boka-Magó 2. Vezetőedző: Surmann Gábor.

Szomorú pillanatokkal indult a Fót elleni elődöntő második felvonása. A feldobás előtt a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal játékosunkra, Márkus Péterre emlékeztünk…

A meccset ezúttal nem szokásos, fehér szerelésünkben, hanem fekte, idegenbeli mezünkben kezdtük, hogy szurkolóinknak se okozzon fejfájást a két a csapat nagyon hasonló árnyalatú szerelése, azonban mezek ide vagy oda, a két csapat inkább a pontgyártással volt elfoglalva már az első pillanattól kezdve. A vendégeknél Juhos és Mitchell szállította a kosarakat, nálunk pedig Géringer, Balogh és Molnár vitték a prímet. A kilátgató szurkolók mindeközben csak kapkodták a fejüket, ugyanis elképesztő ütemben szállította a pontokat a két csapat. Az edzőknek sem nagyon volt lehetősége a védekezéssel foglalkozni – az ugyanis az első tíz percből hiányzott a mind a két oldalon. Az mindenesetre bíztató volt, hogy bár a Fót vezetett rendre 2-3 ponttal, az első meccs rossz kinti dobószázaléka nem köszönt vissza nálunk. Amikor vége volt az első negyednek, 37-39 állt az eredményjelzőn.

A második negyedben aztán nagyot tudtunk előre lépni védekezésben, ami gyorsan meg is látszott az eredményen. Balogh betöréseire nem volt ellenszere a vendégeknek, amikor pedig ő nem tudott közel férkőzni a gyűrűhöz, jöttek Plézer gyilkos triplái. Szám szerint három ebben a játékrészben! Djordjevics betalált kintről, amikor pedig Werner volt fen a pályán, a palánk alól hozott nagyon fontos pontokat. A túloldalon Dancsecs volt az egyedüli, aki tartotta a lelket csapatában, de ez is kevés volt ahhoz, hogy vissza tudjon előzni a Fót. Az első félidő végéhez érve már 9 ponttal is vezettünk, azonban dudaszóra a bírók befújtak egy faultot, Mitchell pedig három büntetővel tudta közelebb hozni övéit.

A 69-63-as előny birtokában azért így is jó szájízzel tudtunk nekikezdeni a második félidőnek, még, ha világos is volt, hogy bitang nehéz 20 perc vár ránk. Mondjuk az sokat segített, hogy szó sem volt álmos kezdésről, vagy lefagyásról. Balogh és Plézer vezérletével egyre jobban távolodtunk ellenfelünktől. Aztán jött egy fura közjáték. Molnár ellen szabálytalankodott Mitchell, amire jött is a fújás, igaz Matyi reklamálás miatt kapott egy technikait. Eddig minden rendben is lett volna, azonban a játékvezetők csak a technikai miatt dobatták le a büntetőt – azt nem vették észre, hogy a Fótnak már az ötödik csapathibája volt. A játék újraindult, mire észbe kaptak, és jó 4 percnyi tanakodás után állhatott oda a vonal mögé Molnár.

A közjáték nem zavart meg minket, sőt! Egyre jobban nyílt az olló, és a harmadik negyedben az is benne volt a pakliban, hogy idejekorán el is dönthetjük a találkozót. A Fót azért végül tudott egy kicsit zárkózni, de az utolsó tíz percre így is 99-86-os vezetésről vághattunk neki.

És bár ebben a negyedben már valamelyest visszább esett a pontgyártás, ez ránk nem volt rossz hatással. Kemény védekezések voltak mind a két oldalon, akadtak idegtépő játékvezetői ítéletek is, de egyszerűen érezni lehetett a levegőben, hogy semmi sem tud megtörni minket. Dancsecs ugyan mindent megtette, hogy meccsbe hozza övéit, számolatlanul hajigálta a hármasokat, azonban amikor nagyon kellet, jöttek Djordjevics, Molnár és Plézer trojkái is. Szurkolóink extázisban voltak – igaz ez oda-vissza igaz volt a csapatra is!

Végül 121 pontig jutva győztük le a Fótot, ami nem kis szó. Azért sem, mert ellenfelünk a bajnokságban legutóbb tavaly novemberben kapott ki, meg azért sem, mert Surmann Gábor együttese a szezonban, idegenben az összes meccsét megnyerte. Eddig!

A párharc állása ezzel 1-1, de a pályaelőny továbbra is a fótiaké. Az azonban már biztos, hogy így még egyszer játszhatunk majd velük a Lauberben. Hogy az a derbi a túlélésről, vagy a megdicsőülésről szól-e? Kedden késő este, a fóti derbi után már tudni fogjuk.

Sértő Ádám: Gratulálok a srácoknak a győzelemhez! Köszönjük a szurkolást, csodás hangulat volt. Készülünk a keddi mérkőzésre. Ezt a győzelmet Márkus Péter emlékének szeretném ajánlani!