PVSK-Veolia–Ceglédi KE 92-84 (19-13, 20-27, 23-26, 30-18)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, 14. forduló. Szamosi Nándor Sportcsarnok, 350 néző.

PVSK-Veolia: Micsovics 34/3, Németh A. 8/6, Plézer 7/3, Bíró O. 14/3, Horti 11. Cs.: Molnár M. 5/3, Mokánszki 13, Ravasz, Radó, Frank, Antóni, Harka. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.

Ceglédi KE: Herendics 3, Csaba Gy. 22/6, Dragasevics 7/3, Krkljes, Csorvási 13. Cs.: Kertész 3/3, Velkey 23/12, Zsók, Horváth M. 13/9. Vezetőedző: Sértő Ádám.

Vezetőedzőnk a Cegléd elleni meccset megelőzően úgy fogalmazott, hogy mindig tartani szokott egy kicsit az év első összecsapásától, mert sosem lehet tudni, hogy mit várhat a csapatától. Az igazat megvallva, nem csak a kosárlabda világában, de talán a tenyérjósok közösségében is megbecsült tag lehetne Szrecsko Szekulovics, hiszen az első pillanattól kezdve érezni lehetett, hogy ez igazán nem a mi esténk. A hangulattal nem volt baj, hiszen közel telt ház jött össze a Szamosi Nándor Sportcsarnokban, a játékunk azonban nagyon év eleji volt.

A CKE szerzett vezetést, és ha nem lett volna nagyon sok a rontott dobás a vendégek részéről is, akkor hamar nagyobb előnyre tehetett volna szert ellenfelünk. Az első negyed közepén aztán egy időkérés után mintha változtak volna a dolgok. Molnár beállása lendületet hozott a pályára, és nem csak a vezetést vettük át, de meg is léptünk 6 ponttal. Ekkor azonban egy ütközés után, jól beszálló fiatal játékosunk szájából elkezdett ömleni a vér. A játék megállt, Molnár Mátyást le kellett támogatni az öltözőbe, a pályát pedig meg kellett tisztítani. Amellett, hogy aggódhattunk Matyi állapota miatt, még attól is tartani lehetett, hogy talán megfog minket ez a történés – és sajnos így is lett. A ritmusunkat elveszítettük, és nagyon sokat hibáztunk támadásban.

Azért így is mi vezettük tíz perc után, a második negyed viszont már ellenfelünké volt. Miközben nekünk nem ültek a külső kísérleteink, a Cegléd három trojkát is bevert, Csorvásival pedig nem tudtunk mit kezdeni a gyűrűnk alatt. Ahelyett tehát, hogy elkezdtük volna nyitni azt a bizonyos ollót, a vendégek pillanatok alatt egyenlítettek, majd fordítottak is. A félidőhöz közeledve már arra kellett figyelnünk, hogy ne legyen túl nagy a hátrány. Bár nem játszottunk jól, azért így is egál közelbe tudtuk tornászni magunkat.

Az világos volt, hogy támadásban fel kell javulnunk, hiszen a kétpontosokat 50 százalék alatt dobtuk, egy egész meccsre való rontott kísérletünk volt húsz perc alatt. A harmadik negyedben azonban továbbra is maradt a sok-sok hiba. Eladott labdát, pontatlan passzok, kimaradó kinti dobások. Ha nem lettek volna Micsovics bátor betörései, és Bíró valamint Horti palánk alatti birkózásai, igen nagy bajba kerülhettünk volna. Azért így sem volt rózsás a helyzet, hiszen a játékrész végéhez érve négy ponttal a Cegléd állt jobban – Velkey egymaga három triplát vállalt ebben a tíz percben, de Csaba és Dragasevics betalált kintről.

Úgy futottunk tehát neki az utolsó negyednek, hogy hátrányban voltunk, és nehéz lett volna azt mondani, hogy épp felfelé ível a teljesítményünk. Ráadásul a negyed elején a CKE elhúzott nyolc ponttal… Ekkor azonban jött előbb Németh, majd Micsovics hármasa, és máris szebbnek tűnt az élet. Szerb irányítónk pedig megérezte, hogy kell az extra valakitől, ezt pedig ezúttal ő maga tette bele a közösbe. Szabályosan megállíthatatlan volt elől, faulttal együtt dobálta a duplákat. Mindeközben Frank a legszebb arcát mutatta meg védekezésben, de a saját palánkunk közelében az egész csapat teljesítménye alaposan feljavult. Közben Mokánszki is elkezdte gyűjtögetni a pontokat, és amikor úgy festett, hogy még így is nagyon izgalmas lehet a vége, jött a túloldalon Velkey elképesztő fegyelmezetlensége, amivel gyakorlatilag elintézte a CKE esélyeit. Egy kettős hiba után hevesen reklamált, amiért technikait kapott, ő azonban csak folytatta a szájalást. Még a játékvezető vállát is meglapogatta Velkey, amit még el is nézett volna a sípmester, azonban amikor csapattársa, Horváth el akarta őt húzni, saját társának ment neki kis túlzással a rutinos kosaras. Erre már jött is a másdik technikai, és a kiállítás. Ez pedig olyan plussz löketet jelentett nekünk, hogy az utolsó bő két percet vérprofin hoztuk le, és végül 8 ponttal meg is nyertük a meccset.

Ognjen Micsovics elképesztő, 34 pontos, 6 lepattanós, 5 gólpasszos, 11 kiharcolt faultos teljesítményét (53 VAL-lal zárta a meccset!!) élmény volt nézni – ami segít abban, hogy a találkozó első harminc percét mielőbb elfelejtsük. Persze egy győzelmet magyarázni sosem kell, főleg, amikor ennyire megdolgozik érte egy csapat.

Szrecsko Szekulovics: Nagyon nehéz 35 perc volt, nem találtuk a ritmust, sok hiba volt támadásban. Cegléd megmutatta, hogy milyen erőt képvisel, ezt tudtuk is. A szurkolóknak köszönöm szépen ezt a fantasztikus hangulatot, nagyon sokat segítettek. Végül győztünk, el kell felejteni azt, ahogy ma játszottunk, eredmény marad, megyünk tovább.

Kapcsolódó hírek