PVSK-Veolia–Újbuda-MAFC 107-83 (23-14, 37-25, 27-24, 20-20)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, negyeddöntő, 5. mérkőzés. Lauber Dezső Sportcsarnok, 800 néző.

PVSK-Veolia: Molnár M. 23/3, Bunos 7, Géringer 17, Djordjevics 8, Werner 6. Cs.: Czermann 5/3, Kertész 8/6, Plézer 12/9, Balogh Sz. 21/3, Rácz. Vezetőedző: Sértő Ádám.

Újbuda-MAFC: Polgárdy 5, Molnár T. 9/6, Kazy 8, Bordács 6, Pápai 14. Cs.: Geiger 14/6, Dávid 11/3, Kovács L., Pintér 13/3, Viola 3. Vezetőedző: Garai Péter.

Ötödik meccshez illő hangulat fogadta a csapatokat a Lauberben vasárnap este, szurkolóink már a feldobás előtt kitettek magukért, amitől érezhetően kicsit megilletődtek a vendégek. Persze a jó kezdésünkben az is benne lehetett, hogy Sértő Ádám csavart egyet a kezdő ötösön. Balogh Szilárd ezúttal kimaradt belőle, Bunos és Werner viszont bekerült, ez a felállás pedig meg is lepte a MAFC-ot. Gyors sikerült is 11 pontos előnybe kerülnünk, 13-2 után azonban feléledtek a vendégek, és 17-13-nál már Sértő Ádám kért időt. Használt a rövid pauza, ugyanis ismét kézbe vettük az irányítást. Egymás után szedtük a támadó lepattanókat, szerzett labdák terén is jól álltunk, ezzel pedig nem tudott mit kezdeni a MAFC. Az különösen fura volt, hogy az első negyedben egyetlen hárompontos sem esett be a gyűrűkbe, da 23-14-es részeredmény azt mutatta, ez is nekünk kedvez.

A folytatás pedig, ha lehet még jobban festett. Tartani tudtuk a játékunk nagy sebességét, Balogh és Molnár betöréseivel semmit sem tudott kezdeni ellenfelünk. És amikor már amúgy is egyre jobban nyílt az olló, elkezdtek beesni a hármasaink is. Előbb Plézer, aztán Czermann vert be egy-egy trojkát, amikor pedig Kertész a félpálya közepéről berámolt egy du-daszós, palánkos hármast, felrobbant a csarnok! Öröm volt nézni a játékunkat, a párharc talán legjobb teljesítményét nyújtottuk a második negyedben, aminek meg is lett az eredménye. A félidőhöz érve 60 dobott pontnál és 21 pontos vezetésnél jártunk.

Az pedig a második félidő elején elég hamar világossá vált, hogy ezúttal nem kell végig izgulnunk. Bár a menet közben egyre fogyatkozó MAFC fiatal játékosai nagyon lelkesen igyekeztek meccsben maradni, amikor kellett, mindig jött egy-egy extra megoldás tőlünk. Géringer ellentmondást nem tűrően zakatolt a gyűrűk alatt, de Bunos középtávolija után is libabőrösek lehettünk. Bár a lendületünk kicsit visszább esett, így is könnyen tartottuk komoly előnyünket. Menet közben Djordjevics szája felszakadt egy ütközésnél, és többször is le kellett cserélni a folyamatosan szivárgó vér miatt, de az ő hiányát sem éreztük meg. Nem csupán tartottuk az előnyünket, de még növelni is tudtuk kicsivel.

Mivel 24 pontos vezetéssel kezdtük a záró 10 percet, valójában már biztosak lehettünk benne, hogy ez meglesz. Főleg úgy, hogy menet közben Polgárdy, majd Kazy is maradt a padon, sérülések miatt őket már nem küldte fel a pályára Garai Péter. És bár akadt a MAFC-nak egy kisebb rohanása, amikor kellett, gyorsan megráztuk magunkat. Az utolsó 4 percben már az sem számított, hogy Werner majd Djordjevics is kipontozódott, így is maradt a közte 24. Sajnálatos, hogy a kicsivel a vége előtt a vendégek egyik legjobbja, Dávid Benjámin egy ártalmatlan szituációban a combjához kapott, és nem is tudta folytatni a játékot – mielőbbi felépülést kívánunk neki!

A meccset végül 107-83-ra nyertük, ezzel pedig 3-2-re mi nyertük a párharcot. Jöhet az elődöntő, a bombaformában lévő, bivalyerős Fót ellen. Ha úgy játszunk, mint az utóbbi három meccsen, akár meglepetést is okozhatunk.

Sértő Ádám: Gratulálok a csapatomnak és a MAFC-nak is! Úgy gondolom, hogy igazi férfias párharcot játszottunk, fizikálisan, sok emócióval. Megérdemelten jöttünk ki győztesen. Szurkolóinknak köszönöm, hogy mind az öt mérkőzésen ott voltak velünk. Készülünk a következő párharcra, hiszen szerdán már kezdünk a Fót ellen, idegenben. Az biztos, hogy nem feltett kézzel fogunk érkezni egyik meccsre sem.