TF-Budapest–PVSK-Panthers 85-100 (18-30, 21-14, 18-27, 28-29)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, férfiak.

TF-Budapest: Molnár Ma. 10, Horváth B. 2, Molnár D. 3/3, Swanson 20, Czermann 5. Cs.: Boros 9, Antóni 14/6, Inalegwu 17/6, Lőrincz 2, Fábián, Kovács 3/3.

PVSK-Panthers: Balogh Sz. 14/6, Molnár Má. 32/18, Bunos 1, Csaba Gy. 2, Djordjevics 20/6. Cs.: Kertész 10/6, Szita 8/3, Werner 2, Czermann 9/3, Aradi, Hadnagy 2, Bodonyi. Vezetőedző: Sértő Ádám.

Bár egy kis tartás azért lehetett bennünk a meccs előtt, hiszen a TF-nek évek óta nem volt olyan erős kerete, mint az idei szezonban, ebből az első negyedben semmi sem látszott. Az sem, hogy óvatosak lennék, és az sem, hogy félni kellene a fővárosiaktól. A meccs első kosara egy Balogh-tripla volt, innentől pedig végig nálunk volt az előny. Az első 3-4 perc „ismerkedős” játéka után alaposan rákapcsoltunk, és a TF még az árnyékunkat sem nagyon tudta utolérni. Hatalmas tempót diktáltunk, fifikás támadásokat vezettünk, ráadásul még a kinti dobásaink is ültek. Teljesen mindegy volt, hogy épp milyen ötössel voltunk fent a pályán, minden a helyén volt. Nőtt is az előnyünk becsülettel, 11-13-as állás után egy 16-0-s szériával demoralizáltuk a TF-et. Bár a negyed végén azért egy kicsit tudott kozmetikázni ellenfelünk, egyetlen rossz szavunk sem lehetett az első tíz percre.

Nem úgy a másodikra. Bár a hazaiak számottevően nem javultak fel támadásban, mi azonban derült égből villámszapásszerúen zuhantunk össze. Na jó, azért ez talán költői túlzás – de csak egy kicsit. Ami az első negyedben működött (minden), az a másodikban nem (semmi). Kintről képtelenek voltunk betalálni, sorozatban adtuk el a labdákat, és sokszor még ziccerből sem tudtunk betalálni. A TF egy 10-4-es szériával kezdte a játékrészt, amire jött is Sértő Ádám időkérése – és szűk egy perces fejmosása. Ez valamelyest használt is, hiszen 28-34 után gyorsan tízre növeltük előnyünket, de a mi 4-0-s szériánkra a TF egy 5-0-val válaszolt, és egy így ment a félidő végéig. Hol 8-10, hol pedig csak 4-5 pont volt az előnyünk. Szerencsére a második negyed is csak a tíz percig tartott, ha ugyanis lett volna egy kis ráadás, könnyen egyenlíthetett volna ellenfelünk. Így azonban végül 5 pont megmaradt az első negyedben összehozott előnyünkből a nagyszünetre is.

Ahogyan arra számítani lehetett, a második félidőre nagyon összeszedetten jöttünk vissza. Bár az első negyed könnyed rohanása helyett egy fokkal tervezettebb, megfontoltabb volt, amit játszottunk, de ez éppen jó volt arra, hogy szép lassan elkezdjük növelni az előnyünket. Védekezésben kemények voltunk, nem hagytuk kibontakozni ellenfelünket, elől pedig Balogh jól keverte a lapokat, ráadásul újra jöttek távoli kosarak is. Molnár és Djordjevics a csapat élére állt, a vezetésünk pedig 10 pont fölé nőtt.

Így azért már sokkal kényelmesebb helyzetből várhattuk a záró tíz percet, aminek már az elején le is zártunk minden nyitott kérdést. Molnár Matyi ihletett dobóformában döngölte földbe a TF védekezését, a negyedik negyed elején három egymást követő támadásunkat is triplával fejezte be. Így aztán 32 pontosan, összesen hat trojkával a tarsolyában az utolsó bő 5 perecre már szívfájdalom nélkül ültethette le a padra őt Sértő Ádám, aki ekkor már a fiatalokat küldte fel, hiszen bőven húsz pont fölött volt az előnyünk. Hogy fogunk-e még idén a Czermann, Hadnagy, Bodonyi, Szita, Aradi ötössel játszani, nem tudhatjuk, azt azonban igen, hogy fiataljaink sem vallottak szégyent. Hadnagy Csanád és Bodonyi Barnabás például először lépett pályára bajnoki felnőtt csapatunkban, és Hadnagy ez két büntetőből szerzett ponttal emlékezetessé is tette.

Persze a TF azért kicsit tudott faragni hátrányából az utolsó percekben, de ennek különösebb jelentősége már nem volt. A lényeg az, hogy végig vezetve, magabiztosan húztuk be második idegenbeli meccsünket is. Jövő héten pedig jöhet egy újabb rangadó a Lauberben, ezúttal a Veszprém ellen.

Sértő Ádám : Gratulálok a játékosaimnak a győzelemhez, mert nem volt egyszerű mérkőzés, idegenben mindig nehéz nyerni. Nagyon fontos sikert arattunk az egyáltalán nem rossz TF ellen. Jól kezdtük a találkozót, de aztán egy kicsit elkényelmesedtünk, és ezzel megnehezítettük a saját dolgunkat. A második félidőben azonban sikerült visszatalálnunk a helyes útra. Összességében örülök a sikernek, a TF-nek pedig sok sikert kívánok a folytatásra!