PVSK-Veolia–NKA Pécs 67-58 (18-18, 10-7, 27-11, 12-22)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, döntő, 2. mérkőzés. Szamosi Nándor Sportcsarnok, 550 néző.

PVSK-Veolia: Halász 8, Harler 26/3, Molnár M., Bíró O., Horti 9. Cs.: Tóth N. 9, Antóni 3, Németh A. 12/12, Takács D., Bíró L. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.

NKA Pécs: Kerpel-Fronius 6, Kovács P. 13/3, Kollár 4, Meleg 17, Djordjevics 6. Cs.: Lados 6/3, Benke 5/3, Scherer, Meszlényi 1, Rátvay, Kazy. Vezetőedző: Ivica Mavrenski.

Óriási érdeklődés övezte az NKA elleni első hazai meccsünket a döntőben, így nem is kellett azon meglepődni, hogy már fél órával a kezdés előtt alig lehetett üres helyeket találni a Szamosi Nándor Sportcsarnok lelátóján. Persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen számunkra létfontosságú volt a csörte. Ehhez képest eleinte úgy tűnt, pontosan úgy folytatódik a párharc, ahogyan szerdán abbamaradt. Nagyon sokat hibáztunk, a dobásaink pontatlanok voltak, az NKA pedig az első percekben átrohant rajtunk. Az első pontjainkra közel négy percet kellett várni, de a hatodik percben, 7-18-nál sem lehettek túl jó érzéseink.

Aztán egy időkésér után Szerecsko Szekulovics elkezdett cserélgetni, ez pedig nagyon jót tett a játékunknak. Harler elkezdett magához térni – a duplái mellett egy hármast is bevágott –, és ami ennél is fontosabb, teljesen más szellemben kezdtük védekezni. Ez olyannyira jól sült el, hogy az első negyed végéig csináltunk is egy 11-0-s szériát, így tíz perc után már egál volt az állás.

A második negyed aztán olyat hozott, amit nagyon ritkán látni férfi meccsen. Szinte senki sem volt képes pontokat szerezni. Persze ehhez kellett az is, hogy mind a két oldalon elképesztően feszes védekezést mutattak be a felek. Sokáig fej-fej mellett haladtunk az NKA-val, és ahogy közeledett a félidő vége, úgy tűnt egyre biztosabbnak, hogy vagy döntetlen lesz a nagyszünethez érve, vagy 1-2 ponttal vezet majd valamelyik csapat.

Nos, ez a csapat végül a PVSK lett, és az 1-2 helyett három lett a differencia, köszönhetően Tóth utolsó pillanatban szerzett duplájának. Erről a tíz percről azonban mindent elmond, hogy 10-7-re nyertük meg. Történt azonban még egy, a meccset alaposan befolyásoló esemény, hiszen a vendégek elsőszámú irányítója, Kerpel-Frónius Gáspár a nagyszünet előtt kicsivel, egy teljesen vétlen helyzetben rosszul lépett, majd fájdalmasan a földre rogyott és a combjához kapott. Úgy tűnt, izomszakdás történt – később már pályára sem tudott lépni a meccsen.

A második félidő előtt az volt a nagy kérdés, hogy melyik csapat tud végre elkezdeni kintről betalálni, hiszen az első két negyedben csupán egy-egy triplát láthattunk mind a két oldalon. A dobószázalékok eztán sem sokat javultak, de azért fiatal játékosunk, Németh András tett róla, hogy mindez ne rajta múljon. Bejött ugyanis, és ha már pályán volt, elkezdte szórni a trojkákat! Egyet, kettőt, hármat, sőt a még a harmadik negyedben bevágta a negyediket is.

Mindeközben Tóth és Antóni vezérletével olyan védekezést mutattunk, amivel teljesen kifiléztük az NKA támadójátékát, így elkezdett nyílni az olló. Ehhez persze az is hozzátett, hogy fanatikus szurkolóink az utolsó csepp energiájukat is kieresztették a torkukon. Ha korábban meg hitt abban valaki, hogy a Szamosi egy kicsi kis csarnokocska, ahol nem lehet pokoli hangulatot teremteni, az nagyot tévedett. Nem a zene dübörgött, hanem a lelátó, és persze volt is ok az állva tapsolásra, hiszen szép lassan húsz pont környékére hízott az előnyünk.

Az utolsó negyed elején már volt 21 is a különbség, de Ivica Mavrenski egy időkérés után védekezést váltott, ez pedig nagyon nem ízlett nekünk. Meleg közben alaposan megszórta magát, és Kovács is beletette a közösbe a magáét – még szerencse, hogy jelentős volt az előnyünk. Menet közben aztán Meleg kipontozódott, pár játékvezetői ítélet borzolta mindkét oldal idegrendszerét, amikor pedig egyszer még feljött 6 pontra az NKA, Djordjevics is beütötte az ötödik faultját. Ezzel pedig lényegében eldőlt a meccs, amit negyven percen át tartó fantasztikus védekezésünknek, és az ezúttal közel 600 főt számláló PVSK-családnak (lásd: pokoli hangulat a lelátón) köszönhetően 67-58-ra megnyertünk.

Egy ilyen győzelem után igazán jól eshet a pihenés, amire szükség is lesz, hiszen semminek sincs vége, a döntő állása ugyanis 1-1. Folytatás kedden, az NKA otthonában. Ott futhatunk neki újból a közel sem könnyű feladatnak, hogy elvegyük ellenfelünk pályaelőnyét.

Szrecsko Szekulovics: Kicsit görcsösen kezdtünk, a védekezéssel összességében nem volt probléma, inkább a támadásoknál hibáztunk. Kerestük egész első félidőben azt a stílust, ahogy mi szeretünk játszani, nem mentek a kinti dobások. Aztán jött Németh Bandi, pontosan ezt várom el tőle, dobott rövid idő alatt négy triplát. Nagyon jó volt újra a hangulat, nem győzöm elégszer elmondani, hogy mekkora segítség, köszönöm szépen! Megyünk tovább, döntetlen az állás újra, jövő kedden pedig megpróbálunk meglepetést okozni.

Kapcsolódó hírek