PVSK-Panthers–Insendo Veszprém KK 92-91 (18-25, 31-13, 16-25, 27-28)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, 4. forduló. Lauber Dezső Sportcsarnok, 800 néző. V.: Horváth, Esztergályos, Kiss.

PVSK-Panthers: Balogh Sz. 26/9, Molnár M. 24/9, Bunos 3/3, Kertész 1, Djordjevics 16/6. Cs.: Czermann 8, Csaba Gy. 2, Werner 3, Szita 6, Aradi 3/3. Vezetőedző: Sértő Ádám.

Insendo Veszprém KK: Mészáros 9, Tóth B. 13/9, Bonifert 13/3, Kocsis 9/3, Völgyi 2. Cs.: Barba-Bay 3, Schmera 11, Kass 17/6, Illés 12/9, Varga 2. Vezetőedző: Naményi Márk.

Jól indult a meccs számunkra a Veszprém ellen, hiszen Djordjevics triplájával mi szereztük meg a vezetést a legelején, azonban az első negyed további része már sokkal inkább a vendégek szája íze szerint alakult. Tóth Barna hármasaira és Kass ponterős játékára nem nagyon volt ellenszerünk, így az első tíz percben jórészt a vendégeknél volt az előny. Sőt, a játékrész végére kicsit ki is nyílt az olló, hét ponttal lépett meg ellenfelünk.

Ez láthatóan fel is bosszantotta kicsit játékosainkat, akik a második negyedre úgy jöttek fel a pályára, hogy láthatóan a falon is átszaladtak volna. Balogh és Molnár ellenállhatatlan volt támadásban, a saját palánkunk alatt pedig nem hagytuk levegőhöz jutni ellenfelünk igen izmos magasember-sorát. Meg is lett az eredménye ennek, hiszen előbb egyenlítettünk, majd a vezetést is átvettük. Ezzel azonban nem értük be, szép lassan elkezdtünk ellépni a Veszprémtől. Bár eladott labdánk elég soka akadt, még ez is bőven belefért. Vagy Balogh cikázott keresztül ugyanis akárhány védőn, vagy Molnár vágott be egy-egy ellépős triplát. Amikor pedig Aradni állt bele egy trojkába, és be is verte azt, szinte felrobbant a csarnok. A félidő végéhez közeledve már 10 pont körüli volt az előnyünk, és mivel az utolsó perc is nekünk sikerült jobban, 49-38-as vezetéssel mehettünk a nagyszünetre.

A harmadi negyed aztán ehhez képest egy igazi kínszenvedés lett. Hosszú időn keresztül csak büntetőből tudtunk betalálni – ami amúgy nagy szó volt, mind a két csapat pocsékul célzott ugyanis a vonal mögül –, a Veszprém pedig Tóth és Kass vezérletével egyre inkább jött lendületbe. Sértő Ádámnak rövid időn belül két időkérését is el kellett égetnie, de igazából csak a második tudta valamelyest stabilizálni a helyzetünket. A tíz pont feletti előnyünk szép lassan elolvadt, így a 30. perc végéhez érve annak is örülnünk kellett, hogy legalább kettő megmaradt belőle.

És a záró felvonásban sokáig ebből is éltünk. Két-három ponttal álltunk jobban általában ellenfelünknél, azonban sejteni lehetett, hogy az addig igen csendes Illés előbb-utóbb meg fogja találni a kinti dobóformáját. Így is lett, és ebben bizony nem volt sok köszönet. Pár perc alatt három triplát is berámolt, így a vezetést is átvette a Veszprém. Szűk négy perccel a vége előtt, 81-85-nél vakartuk is a fejünket, hogyan lesz ebből meg az első hazai győzelmünk, azonban szerencsére szurkolóinkat nem érdekelte, hogyan áll épp az eredmény, óriási hangulatot varázsoltak a lelátóra, ami át is ragadt a csapatra. Ha kellett, szenvedve szerzett két pontot Djordjevics, de ha épp arra volt szükség, jött Balogh harmadik triplája.

Az utolsó perchez közelítve pedig világos volt, hogy egy-két pont fog dönteni a végén. Ahogyan az lenni szokott, jött is a büntetőcsata. Amikor például Bonifert kihagyott kettőt egymás után, hangorkán söpört végig a csarnokon – nem különben, amikor Molnár a legfontosabb pillanatban maradt higgadt, és a támadóidő legvégén gyötört be egy élet-halál duplát. Merthogy ez a kettes végül döntőnek bizonyult. Mivel az egész meccsen rosszul büntetőző két csapat közül a legfontosabb pillanatokban a miénk maradt higgadtabb, ez volt a döntő faktor. Egyetlen ponttal, 92-91-re nyertünk egy olyan meccsen, ami ugyan színvonalában nem volt kivételes, ami az izgalmakat illeti, valószínűleg TOP-3-ban lesz, ha majd szezon végén visszapillantunk az idényünkre.

Sértő Ádám: Először is gratulálok a játékosaimnak a győzelemhez. Úgy gondolom, mindkét csapat megérdemelte volna a győzelmet. Brutális hangulat volt, nagyon szépen köszönjük! Reméljük, hogy ez fog folytatódni a jövőben is, mert nagyon sokat jelent ez a csapatnak, nehéz helyzetekben igenis át tudja lendíteni a srácokat, amikor megjön a közönség hangja. Sok sikert kívánok a Veszprém csapatának a folytatásra!