NKA Pécs–PVSK-Veolia 92-95 (22-30, 22-17, 17-21, 31-27)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport. NKA Aréna, 1300 néző.

NKA Pécs: Lados 19, Kovács P., Kollár 12/3, Meleg 10, Djordjevics 21/12. Cs.: Benke 13, Meszlényi 5, Rátvay 10, Scherer 2. Vezetőedző: Ivica Mavrenski.

PVSK-Veolia: Halász 19/9, Harler 22/3, Molnár M. 11/3, Bíró O. 8/3, Horti 15/3. Cs.: Tóth N. 4, Németh A. 2, Antóni 14/9, Takács D. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.

A bajnoki finálé minden kétséget kizáróan eddigi legkeményebbnek ígérkező mérkőzésére készültünk ma este az NKA Pécs otthonában. Az világos volt a kezdés előtt, hogy még egy olyan gyenge produkciót nem engedhetünk meg magunknak, mint amilyet a döntő első összecsapásán mutattunk. Bár az is egyértelműnek tűnt, hogy sokkal jobb formában, nem utolsó sorban egy szép hazai győzelemmel a hátunk mögött az önbizalommal ezúttal nem lehetett baj.

Az persze fejtörést okozhatott, hogy jó negyed órás késéssel indult a meccs, az NKA eredményjelzője ugyanis meghibásodott. (Később derült ki, hogy nem azzal volt a baj, hanem a digitális jegyzőkönyvet léptette ki a rendszer.) A feszült várakozás azonban csak még jobban felspanolt minket, a feldobás után Harler 3 másodperc alatt szerzett két pontot, majd jött Molnár 2+1-es akciója – egy hazai dupla, aztán Horti vert be egy triplát, két labdaszerzés után pedig újabb kosarakat dontunk. Még két és fél perc sem telt el a meccsből, de már 12-2-re vezettünk, időt is kellett kérnie Ivica Mavrenskinek.

Jól is jött a kis pihenő a hazaiaknak, mert utána már azért jóval összeszedettebben játszottak, és el is kezdtek zárkózni. Amikor már 10-14 állt az eredményjelzőn, kicsit már épp elkezdtünk volna izgulni, de amikor az NKA épp lőtávolon belül ért volna, mindig jött tőlünk valaki egy-egy extra kosárral. Hol Halász 2+1-ének örülhettünk, hol Horti harcosságának, de védekezésben is sokat tettek hozzá játékosaink ahhoz, hogy az első negyed végéhez érve nyolc ponttal jártunk előrébb ellenfelünknél.

És bár a második negyed egy szép hazai zsákolással indult, Antóni a sarokból bevert hármasával azonnal felrobbantotta a vendégszektort, és elcsendesítette a csarnok többi részét. A második tíz perc ezt követően a kemény faultokról, a néha nem teljesen érthető játékvezetői döntésekről, és sok-sok kimaradó dobásról szólt mind a két oldalon, de közben legalább tartottuk a 8-10 pontos előnyünket.

Miután 37-45-nél Szekulovics is kikérte első idejét, egy pillanatra a szívünkhöz kaptunk, Horti ugyanis a bokájához kapott egy lepattanó után, és le is kellett őt cserélni. Ez érezhetően egy kicsit meg is zavart minket, az NKA pedig egy nagy rohanással elkezdett feljönni. Olyannyira, hogy bő egy perccel a szünet előtt már csak egyetlen ponttal vezettünk Djordjevics triplája után. Persze milyen jó az öreg a háznál? Egy már-már elszórakozott támadás végén Tóth szerzett elképesztően fontos kosarat. Ezt még egy pazar védekezéssel is megfejelte, így egy félidő után, ha szűken is, de még mindig előrébb jártunk, 47-44-re vezettünk.

És bár a harmadik negyed első pontjait a hazaiak szerezték, erre mi egyhuzamban héttel válaszoltunk. Már-már el is kezdtünk volna kicsit örülni, azonban Kollár triplája és Djordjevics közelije gondoskodott arról, hogy Szrecsko Szekulovics magához rendelje a csapatot. Az mondjuk nem volt bíztató, hogy Horti menet közben a negyedik személyijét is begyűjtötte. Akárhogy is, de elképesztően feszülten telt ez a negyed. 4-5 ponttal folyamatosan vezettünk, de benne volt a levegőben, hogy az NKA bármikor beköszönhet egy nagy rohanással. Igen ám, csakhogy volt nálunk egy Halász Ákos, akire egyszerűen nem volt ellenszere a hazaiaknak. Amikor irányítónk látta, hogy támadásban kicsit megtorpantunk, két elképesztő trojkát is elsüllyesztett. Aztán a negyed utolsó percén belül Bíró Olivér a védő kezén át vágott be egy triplát, ekkor pedig már 11 pont volt az előnyünk. Mondjuk az már nem esett olyan jól, amikor az utolsó 10 másodpercben négy pontot is szerzett ellenfelünk, Meleg dudaszós kosara után így 61-68 állt fenn, a nagy eredményjelzőn.

Így vágtunk neki az utolsó tíz percnek, ami előtt biztosak lehettünk benne, hogy lesznek még izgalmak. Bizony lettek is. Az első percekben ugyanis szinte képtelenek voltunk betalálni, az NKA pedig apránként ismét feljött, és záró negyed derekához közeledve 70-71-re zárkózott.

Itt jött aztán Molnár Mátyás, aki jó 4 perces csöndet tört meg egy hármassal, majd Horti mentett meg egy elveszett labdát, és szerzett 2+1-et. Persze amint elléptünk, jött egy Djordjevics-tripla is, így egyre csak fokozódott a hangulat, de az utolsó két percre fordulva hat pont volt az előnyünk. És bár tapadtak ránk az akadémisták, mint a légypapír, azért csak nem akartuk kiengedni a vezetést a kezünkből. Ha kosarat kaptunk, azonnal jött a gyors indítás, ha újra betalált Kollár, Halász szerzett vérrel-verejtékkel duplát. Egy perccel a vége előtt 81-88 volt ez eredmény, de ezen a meccsen nem mertünk még reménykedni. Persze ahogy vánszorogtak előre a másodpercek, egyre jobban nézett ki a dolog, főleg, amikor 85-90-nél, Djordjevicsre sportszerűtlen hibát fújtak.

Két Horti-büntető, majd kicsivel később egy Bíró-pont, és 85-93-nál szinte már a kezünkben éreztük.. Aztán egyetlen támadás alatt öt pontot dolgozott le hátrányából az NKA, és volt még vissza 12,5 másodperc. Jött azonban Antóni két sikeres büntetője, amire már csak Meleg tudott egy duplával válaszolni, így végre sóhajthattunk egy hatalmasat, és ökölbe szorított kézzel kezdhettünk egy kisebb ünneplésbe. Merthogy bizony legyőztük idegenben az alapszakasz győztesét, így 2-1-re vezetünk a bajnoki fináléban. Pénteken este pedig hazai pályán veselkedhetünk neki annak, hogy valahogyan begyűjtsük a harmadikat is!

Amit pedig ma (is) kaptunk szurkolóinktól, arra nincsenek szavak. Az elsőtől az utolsó pillanatig űztek, hajtottak minket, amikor pedig véget ért a derbi, és a csarnok már kiürült, ők akkor is ott álltak a szektorukban, és éltették a CSAPATOT! Így, csupa nagybetűvel!!!

Szrecsko Szekulovics: Nagyon büszke vagyok a csapatomra! Nehéz itt nyerni az akadémia csarnokában, egy héttel ezelőtt például simán kikaptunk. Most is nagy csatát vívtunk, a hazaiak végig keményen harcoltak, vissza is kapaszkodtak a mérkőzésbe, de végül sikerült győznünk. Breakelőnybe kerültünk ezzel a sikerrel, immár a mi kezünkben van a sorsunk, de nagyon észnél kell lennünk, mert teljesen más meccs lesz a pénteki! Itt van a nagy sansz, egy lépésre vagyunk a bajnoki címtől, de ez most egy ezer mérföldes lépés.

Kapcsolódó hírek