PVSK-Veolia - Phoenix-MT Fót 111-70 (19-18, 24-13, 30-22, 38-17)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, 9. forduló. Szamosi Nándor Sportcsarnok, 350 néző. V.: Gál, Földi, Farkas.

PVSK-Veolia: Halász 12/6, Németh A. 9/9, Harler 14/3, Juhos 21/9, Horti 7. Cs.: Antóni 11/9, Bíró L. 6, Tóth N. 11, Molnár M. 5/3, Bíró O. 12/6, Füzi 3/3. Vezetőedző: Juhász Olivér.

Phoenix-MT Fót: Bus 4, Santiago 7/3, Katona 23/3, Varga 16, Bálint B. 4. Cs.: Bonifert 12/3, Kékesi, Nagy, Horváth, Richter 4/3. Vezetőedző: Surmann Gábor.

A BKG-tól elszenvedett múlt heti vereség nem múlt el nyomtalanul, ezt tisztán láthattuk az első negyedben a Fóttal szemben is, kicsit ugyanis fásultan indítottuk el a meccset. Az első tíz percben nem is igazán találtuk az ellenfél védekezésén a rést, így különösen fontos volt, hogy Juhos kétszer is be tudott találni kintről. Igazából az ilyen egyéni megoldásoknak köszönhettük azt, hogy legalább egy ponttal vezetni tudtunk, amikor véget ért az első játékrész.

A negyedszünetben aztán úgy tűnt, sikerült venni egy nagy levegőt, és egészen más alapokra tudtuk helyezni a játékunkat. A védekezésünk szigorúbb és agresszívabb is lett, elől pedig Juhos mellett – aki menet közben harmadik trojkáját is a helyére tette – Tóth és Bíró Olivér is elkezdte gyártani a pontokat. Az első félidő végéhez közeledve így már stabilan tíz pont körüli volt az előnyünk, egy kicsit meg tudtunk tehát nyugodni.

A második félidő aztán mintha egy teljesen másik meccset hozott volna, mint az első. A görcsösségnek már a nyomát sem lehetett felfedezni a játékunkban, egyre felszabadultabban kezdtünk játszani. Halász ezúttal is lubickolt irányító poszton, de Juhos is idei legjobb meccsét játszotta. Igaz a túloldalon Katona és Varga azért tett róla, hogy ne tudjuk végérvényesen leszakítani a Fótot, de az összkép mégis olyan pozitív volt, hogy még Juhos sérülése sem szeghette a kedvünket – centerünk bal bokája fordult alá, ami után le is kellett cserélni.

Az utolsó tíz percnek már kerek húsz pontos előnyről vághattunk neki, ez pedig a csarnok hangulatának is jót tett – meg persze az is, hogy az utolsó tíz percben valódi örömjátékot mutattunk be. Mindegy volt, hogy Antóni, Németh, Molnár, Harler vagy épp Füzi emelt rá egy-egy triplát, az bizony rendre a vendég-gyűrűben kötött ki, és bizony nem egy hát mögötti passz, vagy épp balra-nézős, jobbra passzolós assziszt után jöttek a pontjaink.

Az utolsó 7-8 perc egy egybefüggő matinévá vált, ahol a szurkolóink énekeltek, ugráltak és tapsoltak, kosarasaink pedig ontották a pontokat.

Végül az utolsó játékrészt 38-17-re húztuk be, így az igen jól mutató 111-70-es végeredményt regisztrálhattuk. Halász újabb dupla-duplájának külön is járt a taps (12 pont, 11 assziszt), de a csapat kinti dobóteljesítményének is, összesen 16 triplát szórtunk ezen a meccsen.

Kilenc kör után így megvan a nyolcadik győzelmünk, és természetesen továbbra is vezetjük a tabellát, így készülhetünk a jövő heti, DEAC U23 elleni rangadóra.

Juhász Olivér: - Abban a pillanatban, hogy rendbe raktuk a védekezést, onnantól kezdve nem volt kérdés, hogy ki fogja megnyerni a mérkőzést. Gratulálok a srácoknak, nagyon jól védekeztek 35 percen keresztül, innentől a támadásunkban is ritmus volt, önzetlenek voltunk, szépen játszottunk. Jó volt részese lenni ennek a mérkőzésnek.

Kapcsolódó hírek