2000. szeptember 8-án derült ki, hogy Pécset ketten képviselhetik a Sydney-i olimpián, Kürtösi Zsolt tízpróbázó, és Czukor Zoltán gyalogló. Mindkét atléta a PVSK versenyzője volt.

Kürtösi 1971-ben született Kiskunfélegyházán. Nem mindennapi tehetsége már általános iskolában megmutatkozott, egyszer a kislabdával átdobta az iskola udvarát, és a sportszer az utcán landolt. Akkori edzője, Kerék Csaba, azt mondta:”Fiam, ezentúl te atlétikaedzésre fogsz járni!” Szinte az összes atlétikai számot kipróbálta, de magasugrásban volt a legjobb. Ebben a számban nyolcadik osztályosként Országos bajnokságot nyert. 1988-ban egyik barátjával úgy gondolták poénból elindulnak egy tízpróba versenyen. Minden számot ismertek, kivéve a rúdugrást, szereztek egy rudat, és próbálgatták, miként működik. Szivacsuk volt, de állványuk nem, ezért a magasugró állványt feltették két székre. A körülmények ellenére a 4. helyet szerezte meg azon a bizonyos versenyen.

A katonaság következett, majd a kilencvenes években felköltözött Budapestre, és elhatározta, hogy kijut az Atlantába. Közben felvételt nyert a Testnevelési Főiskolára, és gőzerővel készült az olimpiára, ahová sikerült kijutnia, de nem ért el jó eredményt. 1998-ban Kaposvárra igazolt. Közben folyamatosan versenyzett, és fejlődött is, 2001-ben már 8149 pont volt a teljesítménye. Időközben Kaposvárott különböző gondok keletkeztek, ezért új egyesületet próbált keresni, kapóra jött Freier Balázsnak, a PVSK Atlétika szakosztály vezetőjének ajánlata, hogy jöjjön a PVSK-ba. Leültek Czerpán Istvánnal, a PVSK Elnökével, aki nagyon pozitívan állt a dologhoz. Erről Kürtösi Zsolt egy korábbi nyilatkozatában a következőket mondta:”Az Elnök Úr látott abban fantáziát, amit csináltam. Végig támogatott, amit ezúton is szeretnék megköszönni neki. A PVSK-nak köszönhetem, hogy zavartalanul készülhettem a Sydney-i olimpiára. Az ott eltöltött idő pályafutásom egyik legsikeresebb korszaka volt. Minden sportolónak ilyen egyesületet kívánok!”

A kvalifikációs versenyeken jól szerepelt, és teljesítve a szintet, kijutott a Sydney-i olimpiára. Ez egy teljesen más olimpia volt, mint az előző Atlanta-i. Az utóbbi a tanulás olimpiája volt, sok probléma is adódott, mert önkéntesek végezték a szervezést, és így rengeteg pontatlanság is becsúszott. Sydney-ben viszont minden pontosan működött, jó volt a szervezés, és a körülményekre sem lehetett panasz. Zsolt óriásit javult helyezésben, kiegyensúlyozott versenyzésének köszönhetően a 11. helyet szerezte meg, az atlantai 25. helyhez képest. A nagy javulás a PVSK által biztosított nyugodt körülményeknek is köszönhető volt. Az olimpia után indult egy kevésbé sikeres Vb-én, (13. hely), és egy nagyon sikeres fedett pályás Eb-én, (6. hely).

Sajnos Zsoltot is elérte a sportolók réme, a sérülés. A nagy igénybevételt az Achilles-ina nem bírta, mivel szeretett volna Athénba kijutni, úgy döntött, megoperáltatja. A műtét kiválóan sikerült, a fedett pályás Ob-én elért első hely is ezt bizonyítja. Minden jel arra mutatott, hogy meglesz az olimpiai indulás, sajnos egy Tatabányán rendezett szintteljesítő versenyen meghúzódott a combja, bár még egy válogatón elindult, az olimpiai szintet nem sikerült teljesítenie. Az olimpia után, úgy döntött, ad még egy esélyt magának, és felkészül a VB-re. Sajnos azonban újabb sérülések jöttek, ezért úgy döntött befejezi a versenyzést. Röviddel atlétikai pályafutása befejezése után, még a bobbal is megpróbálkozott, már nem a PVSK versenyzőjeként, a torinói téli olimpiára is kijutott. Kettesben a 29., négyesben a 24. helyen végeztek társaival.

Az ő pályafutása bizonyítja, hogy ha megfelelő időben találkozik egy tettre kész, sikerre éhes sportoló, és egy fiatalokat felkaroló, a tehetséget felfedező, és gondozó egyesület, abból gyümölcsöző együttműködés születhet. Ez esetben ez történt!

Nyilas László