Lipp József 1948. 04.14-én született a Somogy megyei Hosszúvízen. Korán elkötelezte magát a sport iránt, ezen belül a tájékozódási futás szerelmese lett. Azt mondja, élete legjobb döntése volt, hogy egész életében sportolt. Ma is aktív életet él, részt vesz szenior versenyeken, versenybíró és pályakitűző is, minden lényeges tájékozódási futó megmozduláson ott van. Pályafutása során több elismerésben részesült: Kiváló Társadalmi Munkáért (1987), PVSK Tiszteletbeli Tag (2007), Baranya Tájfutásért Emlékérem(2008), Ripszám Henrik Emlékérem(2013), kitüntetések büszke tulajdonosa.

- Nagyon keveset hallottam Hosszúvízről…

-- Pedig ha a Balatonon jársz, biztosan többször is olvastad az útjelzőt Böhönye, Marcali, Mesztegnyő vonalon, az utóbbinál van egy leágazás, ez vezet a zsákfaluhoz, Hosszúvízhez.

- Laknak még rokonaid ott?

-- Á, nem! Én öt éves voltam, amikor elkerültem onnét. Ma nagyon sok külföldi vásárolt ott házat, mivel nincs átmenő forgalom, csendes, nyugodt hely. A szülőházam helyén ma egy teniszpálya van.

- Szüleid mivel foglalkoztak?

-- Édesapám Pécsre járt dolgozni, építész technikus volt, mellette tanult is, édesanyám háztartásbeli volt, abban az időben gyakran előfordult, hogy az anyák otthon maradtak, ráadásul nekem volt egy mozgásában akadályoztatott húgom, őt ápolta.

- Hova jártál iskolába?

-- Az általános és középiskolát is Pécsett végeztem. Az Ágostonban kezdtem, de oda csak egy évet jártam, majd átmentem a Belvárosiba. Itt Stámusz Árpád volt az igazgató, Dani Sanyi bácsira, a matektanárra emlékszem, nagyon szigorú volt, de szerettük őt. A középiskolát pedig a Zipernowsky K. Gépipari Technikumban végeztem.

- Hogy ismerkedtél meg a tájékozódási futással?

-- A középiskolában Medovarszky Laci bácsi volt az igazgatóhelyettes, többen is kapcsolatban voltunk a természetjárással, barátok voltunk, ráadásul én jól is futottam. Ő javasolta, hogy többekkel együtt, igazoljunk a PVSK Atlétikai szakosztályába. Akkor már itt volt Honti Robi, Kiss Bandi is. Közben természetesen tájékozódási versenyeken is részt vettünk. Kétlakiságunk miatt az atléták csak „lombszedőknek” neveztek bennünket.

- Egy ideig Budapesten is éltél?

-- Igen! Ott jártam a Műszaki Egyetemre. 1967-72-ig a MAFC igazolt versenyzője voltam, majd 1972-től a PVSK tagja vagyok.

- Voltál katona?

-- Elő felvettként Kalocsára hívtak be, majd Debrecenbe kerültem. Sportoltam, még Kalocsán, voltak laktanya bajnokságok, a fegyveres váltót megnyertük, így azt hittem, majd valami előnyt élvezhetek, de elvezényeltek Debrecenbe, ahol kevesebb lehetőségem volt a sportra.

- Hogyan alakult ki a sportág Pécsett?

-- Abban az időben nagy sportélet folyt Pécsett! A 60-es években minden középiskolában volt Természetjáró Szakosztály, és nagyon sokban voltak tájékozódási versenyzők is. Az iskolák versenyeztek egymással, nagyon sokan vettek részt ezeken a rendezvényeken. Akkortájt Európában már virágzott a sportág főleg az északi, skandináv országokban. A Természetjáró sport folyamatosan fejlődött, és lassan kialakult ebből a tájékozódási futás. A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség 1970-ben alakult, akkortól számíthatjuk a sportág hivatalos indulását Magyarországon. Én versenyeztem is, de hamar bekapcsolódtam a Megyei Szövetség munkájába, mint versenybíró. Ma is versenyzem, rendszeresen indulok a szenior versenyeken. Tagja vagyok a Baranya Megyei Tájékozódási Futó Szövetség elnökségének. A logisztikai területen, valamint az adatfeldolgozásban segítek, de részt veszek a versenybírók küldésében is, versenyek, és egyéb események szervezésében. A PVSK Tájékozódási Futó szakosztályának 2006 óta vagyok a vezetője.

- Mikor és hol kezdtél dolgozni a szakmádban?

-- Én villamos mérnökként végeztem, 1972-ben Pécsett, a Mecseki Szénbányák Villamos Üzemében, az újhegyi központban kezdtem, majd 1974-től egy három üzemrészt magába foglaló komplexum vezetője lettem. Sajnos, ma már nincs bányaüzem, ha kifele megyünk a Gesztenyés felé, ott vannak a torzók. Nagyon fáj, hogy ide jutott a bányászat Pécsett. Amikor 1992-ben elkezdték felszámolni a bányákat, abban én is részt vettem, majd 1995-ben indult egy nagy projekt, nevezetesen a bánya villamos hálózatának DÉDÁSZ kompatibilissé tétele, ennek egyik irányítója voltam. 1996-tól a DÉDÁSZ - nál dolgoztam, amiből közben E.On lett, egészen 2007-es nyugdíjba vonulásomig.

- Elégedett ember vagy?

-- Nézd, nekem a sport nagyon sokat jelentett! Ahhoz képest, hogy általános iskolában felmentettek testnevelésből, és egy időben gyógytornára jártam, azt mondhatom, elégedett ember vagyok! Életem legjobb döntése volt, hogy a sporttal, ezen belül pedig a tájékozódási futással foglalkoztam.

Nyilas László