Mikó László a nagypályás csapat vezetője, mindenese, évek óta segít abban, hogy tájékoztathassuk olvasóinkat a csapat eredményeiről. Tőle azt is megkérdeztem, fontos-e az eredmény, vagy inkább a játék öröme dominál?

A bajnoki hetedik hely, akár még jó helyezés is lehetne, de mégis úgy érzem, nem igazán vagy elégedett.

Részben vagyok csak elégedett a hetedik hellyel. Már a nevezésnél tudni lehetett, hogy az elmúlt évhez hasonlóan ismételten három csoportra osztva szervezik meg a bajnokságot, így azokkal a csapatokkal kellett felvenni a versenyt akikkel már tavaly is találkoztunk. A csoporton belül megerősödött a Pellérd - a megszűnő Fürge Nyusziktól a "jobb" játékosok odamentek - valamint a Sellye visszaléptette 2. csapatát, ahonnan szintén fiatal játékosok érkeztek a szenior csapatukhoz. Ráadásul velünk volt egy csoportban a tavalyi második PMSC is. Sajnos rosszul indult a szezonunk, mert egy nagy vereségbe futottunk bele a nyitó mérkőzésen, Pellérden. Ezen a meccsen voltunk a legkevesebben, egy megerősödött csapat ellen. A csoport első négy helyezettje - ebbe magunkat is beleszámítom - igazából nagyon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, az utolsó fordulókban dőltek el a bajnoki címért folyó rájátszás helyezései is.

Néhány csapat talán jobb volt, mint mi, Te is így látod?

Utólag megállapítva, valóban voltak nálunk idén is jobb csapatok. Elég ránézni a végeredményre, és látszik, hogy a rájátszás 1-6 csapata közé tőlünk bejutott két csapatnak az 5-6. helyet sikerült megszereznie. A Kozármisleny egy vereséggel, teljesen megérdemelten szerezte meg a bajnoki címet. A rájátszásban megérdemelten sikerült megszereznünk a hetedik helyet, ezzel a minimális célt is elértük. A végjátékban igazából jól játszottunk, két vereséget szenvedtünk el, sajnos egyet itthon a Sántos csapata ellen.

Az évek során sokszor átszervezték a bajnokságot, a mostani rendszert megfelelőnek tartod?

Tudni kell, hogy ebben a bajnokságban 35 év felettiek játszhatnak, illetve, ha még le van igazolva valaki, valamelyik megyei bajnokságban játszó együtteshez, akkor 40 év. Hogy jövőre mi lesz, nem tudom. Most jelen pillanatban nem látok nagy esélyt arra, hogy nekünk is sikerül majd „fiatal” játékosokat igazolni, de azt gondolom az eredményesség mellett a játék és a barátság a legfontosabb! Talán visszatérünk a régi lebonyolítási rendszerre, amikor egy csoport volt, és egyszer játszott mindenki mindenkivel, és utána egy rövid rájátszásban döntjük el a végleges helyezéseket. Helyzetünket kicsit nehezíti, hogy a tervek szerint jövőre már minden 34 év feletti játékos játszhat majd, függetlenül attól, hogy máshol is játszik. Reményeim szerint - és beszélgetve a többi csapat vezetőivel, akik osztják ezt - átszervezés lesz!

Kicsit furcsa kérdés, de milyen az utánpótlás?

A kérdés jogos, itt is jönnek a fiatalok, várjuk is őket, mert néhányan elmennek, sérülés, egyéb okok miatt, de a gerince azért megmaradt a csapatnak. Ez egy jól összeforrt baráti közösség, sajnos, utánpótlás terén nem állunk valami jól. Hiába, a csapat gerince régóta együtt játszik, az évek múlnak, a korral együtt járó sérülések is folyamatosan hátráltatják a csapatot a jó eredmény elérésében. Ráadásul e tényt csak tetézi, hogy egyik meghatározó játékosunk - Augustin - ismételten elvállalta egy csapat irányítását, így lényegében ősszel is már kevesebbet, tavasszal már csak az utolsó fordulóban állt rendelkezésünkre, amikor a többi osztályban véget ért a bajnokság. Remélem jövőre jobb helyezést érünk el a bajnokságban.

Nyilas László