Egyik sportcsapat számára sem volt könnyű az idei év, köszönhetően a sok betegségnek és a halasztott mérkőzéseknek, de van, aki ezt más szemszögből közelíti meg, így sikerként megélve a szezont.

- Bár a tabellán elfoglalt helyünk a várakozásaimtól elmarad, pozitív, hogy a létszámunk minden nehezítő körülmény ellenére nőtt. Sikerült megtanítani a lányoknak a számomra elsődleges célként tekintett gólra törő, látványos futballt, valódi csapatjátékot játszottunk ebben az évben. Jó számban rúgtuk a gólokat, több gólképes játékosunk is van – kezdte a szezon értékelését Vér Margit, vezetőedző. – Sajnos a kapott gólokban is élen jártunk, ennek a különböző okait mindig elemeztük. Többféle felállási formát gyakoroltunk élesben is, mindenki bevethető két-három poszton is.

Nálam minden játékos meccsel a pillanatnyi állapotához képest, a tudásától függetlenül.

A csapat sokat fejlődött a szezon alatt, mindenki tudja, hol a helye, mi a feladata, és céltudatosan mozognak a pályán.

- Büszkén idézem egy kívülálló szakember véleményét az egyik súlyos vereségünk után. Azt mondta, sokkal szebb focit játszottunk, mint az ellenfél. Ebben a korban a rutin meg az évek nagyon sokat számítanak, és mindegyik ellenfelünkben ott volt az a néhány lány, akiknek több meccse van, mint nálunk az egész keretnek együttvéve.

A vezetőedző azt vallja, hogy a tanulás előrébb való a focinál, azt ne akadályozza se edzés, se meccs. A vírushelyzet miatt sem kértek halasztást, mégis mindig volt annyi játékos, akikkel ki tudtak állni a találkozókon.

- A játékosokra, teljesítményükre igen büszke vagyok. Tulajdonképpen magamra is. Ugyan nagyon sokszor voltak keserű perceim, álmatlan éjszakáim azonban nem. Heterogén csapatot edzettem. Életkorban, játékban töltött években, alapképességekben mindegyik más és más. Így edzést tartani, edzeni sem nekik, sem nekem nem könnyű. Nagy fegyelem, önfegyelem kell hozzá. Akinek az kellett, megtanulta a levegő helyett a labdát rugdosni. Akinek lehetősége volt a korosztályos válogatottba kerülésre, oda segítettem. Elfogadni, hogy meg kell szakadni a munkában edzésen és a meccseken, aztán esetenként „vesztesként” elhagyni a pályát.

Belekapaszkodni abba, hogy nem feltétlenül kell most bajnoknak lenni, a foci jelenleg csak egy eszköz arra, hogy később az életük minden területén bajnokká válhassanak.

- Külön büszkeség, hogy a játékosaim nem sérültek halomra. Nagyon figyeltem edzésen, meccsen, hogy mindenki a saját állapotához mérten terhelődjön. Ezért sikerült az is, hogy erőnlétben és taktikában a megfelelő szinten vannak a lányok, a technikai fejlődés nyilván hosszadalmasabb út. Ha belenézek bármelyik lány, bármelyik szülő, a vezetőim arcába, nem kell lesütnöm a szemem.

Mosolygós szemmel és szájjal azt mondom: ez az év több rosszul elsült elképzeléssel, néhány hibával, de rengeteg használható tudással, örömmel és sikerrel lezárult.

- Jöhet a néhány hetes megérdemelt pihenés, lazítás, aztán július végén kezdődik minden elölről. Keményen dolgozik ismét mindenki, bárhol is lesz. Mert mindig eggyel magasabb lépcsőre kell lépni, s a lányok mindegyike képes rá, hogy följebb lépjen. Ezt az érzést kívánom mindenkinek! Megcsináltuk csajok! Gratulálok! Dolgozhatunk tovább.