Vezette: Pálla, Szabó, Surányi.

Atomerőmű SE: Dunn 31/9, Robinson 8, Barnies 25/18, Eilingsfeld 14, Tóth Á. 14. Cs.: Medve, Kovács 2, Will 4. Vezetőedző: Schmidt Béla.

PVSK: Nelson 2, Popadic 20/9, Bíró 11/3, Budimir 14/6, Horti 14/3. Cs.: Harazin 6, Walker 17, Antóni 8/6. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Ahogy a mérkőzés előtt is írtuk, nehéz, szinte lehetetlen küldetés hazai pályán legyőzni az Atomerőmű csapatát – ennek ellenére szombaton nekünk majdnem sikerült. Már az első negyed nagy csatát hozott, a hazaiak semmivel sem voltak jobbak, s csak annak köszönhetően nyerték meg az első tíz percet, hogy a negyed végén Barnies bevágott egy hármast. A második játékrészben Antóni Csanád dobott be nyolc pontot egykori csapatának, s ettől a többi pécsi is vérszemet kapott – úgy léptünk el a paksiaktól, hogy öröm volt nézni.

A félidő után sem zuhantunk össze, folytatódott a lendületes játékunk, ám azért érezni lehetett, hogy előbb-utóbb rákapcsolnak a hazaiak is. A harmadik negyed végén meg is tették, a nyakunkra jöttek – s így a negyedik tíz perc nagy izgalmakat ígért. Nos, még annál is nagyobbak lettek, hiszen az utolsó percek büntetőpárbaját senki sem nyerte meg, jöhetett öt perc ráadás. Amelyben aztán már kiütközött a fáradtság, illetve a koncentrációs zavarok – a paksiak így végül hat ponttal győzni tudtak ellenünk.

Szégyenkezésre azonban természetesen semmi ok: itt kell ugyanis megjegyeznünk, hogy rajtunk kívül eddig mindössze egyetlen csapat tudott hosszabbításig menni Pakson – a bajnok Szolnok…

Csirke Ferenc: - Nehéz mit mondani, nem nyertünk. Úgy érzem, folyamatosan megvolt az esélyünk az utolsó 14 másodpercben, de többször is hibáztunk. Ez a sorsunk, úgy látszik még fejlődnünk kell koncentráció terén, hogy a nagycsapatok otthonában is nyerni tudjunk. A soproni vereség után megmutattuk, hogy van bennünk potenciál.