Leiden: Persons 28, Huggins 17/9, De Jong 16, Pasalics 10/3, Williams 13. Csere: DeRandamie 12/6, Koehler 2, Ververs 5/3, Cunningham 2. Vezetőedző: Rolf Franke. PVSK-Veolia: Pongó M. 5/3, Smith 27/12, Diggs 16/6, Budimir 8/6, Horti 17/3. Csere: Ruják 13/9, Csirics 14/6, Antóni. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Utolsó EK-meccsünkre készültünk a ZZ Leiden ellen, és ahogyan azt a találkozó előtt Horti Bálint is elmondta, nem nagyon tudtuk, mire számíthatunk a már biztos továbbjutó hollandok ellen. Nos, az gyorsan kiderült, hogy a Leiden komolyan veszi a derbit, a hazaiak stábja senkit sem pihentetett, legjobb keretével ugrott nekünk ellenfelünk.

Na persze, azt azért nem hagytuk, hogy ténylegesen nekünk ugorjon. Az első negyedben is látszott már, hogy kifejezetten jó napot fogtunk ki. Ránk is fért az utóbbi hetek után. Chris Smith jól kezdett, és az is látszott, hogy hiába maradt egyedüliként Horti nálunk, nagyon szépen felvette a kesztyűt a hazai magasemberek ellen. Sőt, végre a triplákat is kiválóan dobtuk, ötször is beköszöntünk kintről az elején. Tíz perc alatt nem is mutatkozott komoly különbség a két csapat közt, eggyel vezetett csupán a Leiden. Ráadásul a második negyedben még egy kicsit fokozni is tudtuk a tempót. Ekkor már nem csak a hármasok ültek, hanem Horti és Smith révén bentről is elkezdtük gyártani a pontokat, mindezt úgy, hogy védekezésben is egészen szépen muzsikáltunk. Meg is lett az eredménye, hiszen a félidőhöz közeledve nem csak átvettük a vezetést, de pár ponttal meg is tudtunk lépni.

Bizakodva is várhattuk a második félidőt, igaz abban biztosak lehettünk, hogy a Persons vezette Leiden nem adja majd olcsón a bőrét. Nem is adta. A harmadik negyedben például szigorítottak a védekezésükön a hollandok, ami elég is volt ahhoz, hogy eltüntessék idő közben összeszedett ötpontos hátrányukat. Ennél többre szerencsére nem futotta, nálunk ugyanis mindig akadt valaki, aki ha kellett, előlépett egy-egy extrával. Csirics jól szállt be a padról, és bár lepattanózásban érezhető volt a hátrányunk, csapatjátékkal ezt szépen ellensúlyoztuk. Az utolsó tíz percnek így egálról vághattunk neki. Ott pedig bizony nem kevés izgalom várt a két együttesre. Mi talán kicsit kezdtünk fáradni, de a PVSK-s szív nem hagyta, hogy ezen múljon bármi is. Na meg persze Smith és egyre feljavuló Diggs. Meg Horti. És a sort folytathatnánk még, ugyanis tényleg egyetlen rossz szavunk sem lehetett csapatunkra. A tökéletes lezárás is nagyon közel volt, ugyanis pár másodperccel a vége előtt, Ruják büntetőivel 96-93-ra vezettünk - azonban De Randamie utolsó pillanatos hármasával döntetlen lett a 40 perc vége, így készülhettünk a hosszabbításra.

És bár hatalmasat küzdöttünk, sajnos az, hogy rövidebb volt a padunk ellenfelünknél, és, hogy egyetlen centerünk, az egyébként pazar játékot mutató Horti idő közben kipontozódott, végül döntőnek bizonyult. Így hiába játszottunk minden elismerést megilletően, hiába dobtunk szakajtónyi, összesen 15 triplát, hosszabbítás után 105-100-ra alulmaradtunk. Azt azonban nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ismét sikerült bebizonyítanunk, méltó módon tudtuk képviselni a magyar kosárlabdát Európa előtt.

Csirke Ferenc: - Gratulálok a Leidennek. Bár nem sikerült nyernünk, több pozitívuma volt a mérkőzésnek. Ilyen a támadásunk, újra járt a labda, volt 24 gólpasszunk. Jól dobtunk, és nagyon jól védekeztünk öt-ötben felállt védelem ellen. De ezek után jöttek a negatívumok is. Nem tudtuk leszedni a lepattanókat, tizenhét támadót szedtek a hollandok, és az eladott labdáinknak köszönhetően gyorsindításból húsz pontot szereztek. Ennek ellenére az utolsó pillanatig a kezünkbe volt a mérkőzés, de egy védekezési hiba után a Leiden egy dudaszós triplával egyenlített. A mérkőzés érdekessége volt, hogy a harmadik negyed közepén nem lett a jegyzőkönyvbe egy pontunk beírva, de ez már történelem…