PVSK-Veolia–Hübner Nyíregyháza BS 86-91 (24-24, 20-23, 18-18, 24-26)

Kosárlabda-NB I., férfiak. Alsóház, középszakasz, 4. forduló. Pécs, 250 néző. V.: Tőzsér, Nagy, Farkas.

PVSK-Veolia: Haynes-Jones 20, Donaldson 12, Ivosev 19/3, Meleg 12, Brkics 15. Cs.: Bíró O. 6, Popadics, Goldring 2. Vezetőedző: Drazsen Brajkovics.

Hübner Nyíregyháza BS: Johnson 22/3, Mokánszki 5/3, Bryce 30/9, Pipiras 9/3, Coleman 15. Cs.: Bazsó, Suarez 8, Kiss 2. Vezetőedző: Pethő Ákos.

Amikor új edző érkezik egy csapathoz, legyen épp bármilyen rossz is a helyzet, az ember mégis elkezd reménykedni, bizakodni. Így várhattuk mi is a Nyíregyháza elleni ma esti derbit. Aztán a reménybe már a kezdés előtt vegyült egy csepp bizonytalanság is, hiszen Illés Máté után Kenneth Carpenter is megsérült, így rá sem számíthatott új vezetőedzőnk, Drazsen Brajkovics.

Nos, ha csoda nem is történt, az azért már az első negyedben látványos volt, mennyire más játékot játszunk, mint a szezon során korábban. Már a kezdő ötösben is húzott egy váratlant Brajkovics, három magasemberrel (Meleg, Ivosev, Brkics) indítottuk ugyanis a meccset, a védekezésünk pedig nagyon agresszív, letámadó volt. Ez meg is zavarta a Nyíregyházát, elől pedig szintén bejött a sok magas ember, folyamatosan szereztük ugyanis a kosarakat a palánk alól. Az egy-két pontos vezetésünk után aztán sikerült kicsit jobban is meglépnünk, 17-12-nél időt is kértek a vendégek. Jól is jött ez nekik, ugyanis elkezdtek felzárkózni.

Kifejezetten élvezetes, pontgazdag lett így az első negyed, aminek a végére érve ugyanott voltunk, mint a feldobásnál, döntetlen volt ugyanis az állás.

A második negyed pedig a legjobban indult, gyorsan szerzett ugyanis négy pontot a Nyíregyháza – Brajkovics pedig nem volt szívbajos, hiába tartott csak alig egy perce a játékrész, azonnal időt kért, hogy rendezze a sorokat, ami sikerült is.

A nagyon rövid kihagyás után ugyanis jóval összeszedettebben folytattuk a meccset. Ugyan az előny folyamatosan ellenfelünknél volt, de gyakorlatilag fej-fej mellett haladtunk velük. Az azért érezhető volt, hogy amikor – a kezdéshez hasonlóan – egyszerre volt pályán Ivosev, Meleg és Brkics, sokkal jobban festettünk a pályán. A féliő utolsó perce ugyan kicsit jobban sikerült a Nyíregyházának, de a 44-47-es állás láttán azért volt okunk bizakodni abban, hogy meg lehet nyerni ezt a meccset.

A szezon során nem egyszer futottunk bele abba, hogy a nagyszünet után álmosan jöttünk vissza a meccsbe, ezúttal azonban erről szó sem volt. Olyannyira nem, hogy szűk másfél perc után Pethő Ákosnak kellett időt kérnie, ugyanis a 44-47-ből ennyi idő alatt csináltunk 50-47-et!

Sőt, az időkérés után labdát szereztünk, és újabb két ponttal terheltük a Nyíregyháza gyűrűjét. A 8-0-s rohanásunkat végül Bryce triplája törte meg, sőt utána egy duplával már egyenlített is ellenfelünk. Ha pedig ez nem lett volna elég, egy kimaradó Ivosev-próbálkozás után a vezetést is visszavették a nyírségiek.

Nem zuhantunk azonban ettől össze, felvettük a kesztyűt, innentől pedig folytatódott az első félidőben már megtapasztalt, nyílt sisakos küzdelem. Hol mi vezettünk, hol a Bryce vezérelte vendégek. Sokat mond a harmadik negyed összképéről, hogy 18-18-as eredményt hozott ez a tíz perc. Így az utolsó játékrészre maradt a döntés, ahol továbbra is a félidei hárompontos hátrányunkat kellett ledolgozni.

Nem indult jól a negyedik negyed, annyi szent. A vendégek szerezték az első kosarat, nekünk pedig zsinórban három támadásunk is kárba veszett, ráadásul egy-egy játékvezetői ítélet után is nekünk kellett bosszankodnunk. Éppen ezért jött nagyon jól Haynes-Jones labdaszerzése és gyors kosara, majd egy újabb jó védekezés után Bíró két pontja. Egy nyíregyházi időkérés után pedig folytattuk ugyanezt. Három újabb labdaszerzésből jött Ivosev 2 plusz 1-es akciója, majd Meleg kétkezes zsákolása, amivel már 71-67-re vezetünk, így alig 2 perc után újabb vendég-időkérés következett.

Ez azonban már hatásos volt, ugyanis villámgyorsan egyenlített ellenfelünk, sőt egy elszórakozott akció után a vezetést is visszavette. Ekkor nagyon úgy tűnt, hogy épp a legrosszabbkor, a hajrához érve kerülünk hullámvölgybe, láthatóan kezdtünk ugyanis fáradni, és mire észbe kaptunk, a korábbi négypontos vezetésünkből hatpontos hátrány lett, úgy, hogy már 4 perc sem volt vissza a meccsből. Utóbb pedig beigazolódott félelmünk, innen ugyanis már nem tudtunk visszajönni. A legvégén, a döntő pillanatokban a Nyíregyházának volt szerencséje, nekünk egytől-egyig, minden egyes fontos dobásunk kipördült a gyűrűből. Nagy kár a meccs végéért, ugyanis az összkép alapján többet érdemeltünk volna. Azonban úgy fest, ennél is többet kell tennünk a siker érdekében.

Drazsen Brajkovics: - Gratulálok az ellenfelünknek, nagyon jó csapatot alkotnak. Tudtam, hogy nagyon kemény meccs lesz. Bízom a csapatomban, kevés időnk volt közösen készülni, de látom, hogy jó úton indultunk el, nem tudok semmi rosszat mondani a játékosaimra, mindenki a maximumot próbálta hozni ma.

Kapcsolódó hírek