PVSK-Veolia–Zalakerámia ZTE KK 77-68 (25-12, 20-11, 15-14, 17-31)

Kosárlabda-NB I., férfiak. Pécs, 600 néző. V.: Földházi, Nagy, Minár.

PVSK-Veolia: Haynes-Jones 21/12, Carpenter 8/3, Bíró O. 4/3, Ivosev 17/6, Meleg 18. Cs.: Illés 5, Futó 2, Goldring 2. Vezetőedző: Andrija Csirics.

Zalakerámia ZTE KK: Willson 8/3, Takács, DeCosey 18/12, Barnett 11, Holton 7. Cs.: Horti 4, Parks 13/9, Révész 2, Németh 5/3. Vezetőedző: Emir Mutapcsics.

Bár kétségtelen, hogy nem kis fejfájást okozott két alapemberünk, Michael Bryson és Veljko Brkics hiánya a ZTE elleni bajnokira hangolódva, azért egy kis jó érzés is keveredett az aggodalomba. A bemelegtés során ugyanis nem volt rossz figyelni a sok-sok fiatalt NB I. A csoportos meccskeretünkben. Meleg Gergő, Fülöp Zsombor, Farkas Dániel, Goldring Gergő, Popadics Miljan, Futó Balázs és Hőgye Patrik is bekerült ugyanis a 12-es szűkített listára. Persze ez egyúttal azt is jelentette, hogy mindössze öt, nagyobb tapasztalattal rendelkező felnőtt játékos (Bíró Olivér, Illés Máté, Ivosev Tamás, Kenneth Carpenter és Samajae Haynes-Jones) állt Andrija Csirics rendelkezésére a Zalaegerszeg ellen.

Nos, az elején nagyon úgy festett, hogy ez cseppet sem zavarja csapatunkat. Olyan első 5 percet produkáltunk ugyanis, ami még teljes csapattal is a becsületünkre vált volna, hát még így. Bő három és fél percen át még csak kosarat sem kaptunk, közben pedig elől Meleg, Haynes-Jones és Bíró is eredményes tudott lenni, így amikor időt kért a ZTE – Bíró két büntetője előtt – már 10-2-re vezettünk.

Csapatkapitányunk ráadásul az egyik büntetőt be is dobta. Itt azonban nem volt megállás, úgy repesztettünk tovább, hogy néha a szemünkkel sem tudtuk lekövetni az eseményeket. Láthatóan teljesen átszellemülten játszott nálunk mindenki, nem ismerve elveszett labdát. És ha ez nem lett volna elég, támadásban is jobbik arcunkat mutattuk. Meg is lett az eredménye, az első tíz percet ugyanis 25-12-re húztuk be.

A második negyedet pedig 7-0-s szériával indítottuk, így ki is kellett kérnie második idejét a vendégek edzőjének, hiszen már 20 ponttal vezettünk. Ezt az előnyt pedig tartottuk is, rendíthetetlenül. Öröm volt nézni Meleg Gergő domináns centerjátékát, de azt is, hogy a becserélt Futó úgy közdött egy-egy labdáért, mint egy igazi oroszlán. Persze ahogyan arra számítani is lehetett, jött egy kis hullámvölgy az első félidő végéhez közeledve, egymás után több támadásunkat is elrontottuk, a ZTE pedig elkezdett be-betalálni.

Sokatmondó azonban, hogy Andrija Csirics azért kért időt, mert feljött 19 pontra ellenfelünk. Ráadásul a félidő utolsó kosara a miénk lett, Haynes-Jones talált be kintről, így a félidőben 45-23-ra vezettünk.

Bár a harmadik negyed elején az első kosarat a Zete szerezte, erre mi öttel válaszoltunk, így már az elején úgy festett, hogy ott folytatjuk, ahol előtte abbahagytuk. Persze azért az is érződött, hogy a vendégek is igyekeznek összekapni magukat, jóval keményebb védekezést is kaptunk, mint az első félidőben, sokkal jobban meg is kellett küzdenünk minden egyes dobóhelyzetért.

Azonban amikor épp úgy tűnt, hogy kicsit elbizonytalanodunk, rend szerint jött Meleg Gergő egy-egy nagyon fontos lepattanóval, vagy épp kiharcolt faulttal, így a 26. percre sikerült 24 ponttal elhúznunk. Melegnek egyébként már ekkor megvolt az igen izmos, 13 pontos, 11 lepattanós dupla-duplája. Bár a harmadik negyed sokkal kiegyenlítettebb volt, mint az előző kettő, a végére azért ezt is behúztuk, még, ha csak egy ponttal is. Ez pedig azt jelentette, hogy 60-37-ről várhattuk az utolsó tíz percet.

Ami nem indult valami fényesen, ugyanis egy 7-2-es szériával indított a Zete. Sőt, jött még egy tripla, így bőven húszon belülre férkőzött ellenfelünk. Nagyon izgulni azért még nem kellett, de talán Andrija Csirics fejében is felvillant a vészjelző, mert igyekezett nyugalomra inteni játékosait. Ez azonban nem volt elegendő, mert jött 5 újabb egerszegi pont, így 65-52-nél időt kellett kérnie edzőnknek.

Kívülről nézve pedig kicsit kezdtünk attól tartani, nehogy a végére elfogyjon az erő. Szerencsére azonban 66-54 után már a mi pillanataink következtek, gyorsan szereztünk 6 pontot zsinórban, így egy kicsit megnyugodhattunk. Igazából ekkor már eldőlt a meccs, de azért mi még mindig idegeskedtünk, amikor egymás után potyogtak be a zalai triplák. Semmi más nem volt már azonban kérdés, csupán az, hogy végül mennyivel fogjuk megnyerni a találkozót.

Nos, a ZTE azért jócskán faragott a hátrányából, de így kényelmes különbséggel, 77-68-ra tudtunk győzni. Amire a meccs előtt azért nagy összegben nem biztos, hogy mertünk volna a fogadni az előzmények ismeretében.

Andrija Csirics: - Ez az a szint, amit elvárok a csapatomtól. Ha nyerni akarunk, akkor maximumot kell nyújtani, vagy talán még többet, mint a maximum. Ma láttam rajtuk, hogy győzni akarnak, harcoltak. Ha harcolsz a labdáért, akkor nem lehet baj sem a védekezésben, sem a támadásban. Mi úgy tudtunk kosarazni, ahogy a játékosaimtól kértem. Kemény játék, kemény védekezés, jó támadás, csak annyit akartam látni, hogy játszani akarnak.

Kapcsolódó hírek