Vezette: Földházi, Minár, Győrfy.

PVSK-Veolia: Pongó 14/12, Taylor 15, Csirics 17/9, Budimir 16/3, Horti 10. Csere: Wright 4, Antóni 9/9, Bíró L., Demeter. Vezetőedző: Csirke Ferenc. Kecskemét: Wittmann 14/6, Green 9, Dimics 10/6, Dramicsanyin 8/3, Karahodzics 13/3. Csere: Djeraszimovics 14, Molnár 10, Mészáros. Vezetőedző: Forray Gábor.

Egy hete Körmenden ugyan jól játszott csapatunk, de végül mégis vereséget szenvedett, így a ma esti, Kecskemét elleni hazai rangadónak nagy elszántsággal kezdtünk neki. Kellett ugyanis az újabb győzelem. Igaz, hogy a meccset a vendégek kezdték jobban, de a 0-5-ös rajtot követően nagyon gyorsan átvettük a vezetést, és azt szinte végig az első negyedben tartottuk is. Változás volt az utóbbi hetekhez képest, hogy végre beestek a kinti dobásaink, Pongó, Csirics és Antóni is betalált kintről, és bár a palánk alól ezúttal kicsit passzívabbnak tűntünk az első tíz percben, összességében egyáltalán nem volt rossz az első játékrész. Még úgy sem, hogy Green két büntetőjével egyenlíteni tudott a végén a KTE. A második negyedben pedig ugyanott folytatta a két csapat, ahol előtte abbahagyta. Nagyon izgalmas kis meccs kezdett kikerekedni, hiszen gyakorlatilag folyamatosan egymás nyakán lógtunk a Kecskeméttel. Sokatmondó adat, hogy amikor 29-25-re sikerült „elhúznunk”, máris jött a vendégek időkérése, hiszen ezen a bajnokin ez már bizony számottevő különbségnek volt nevezhető. És bizony Forray Gábor, a kecskeméti edző érezte is, hogy ez vízválasztó lehet, ugyanis az időkérés után sikerült hatra hizlalnunk az előnyünket. Az első félidő utolsó támadásaiból aztán egy kicsivel a KTE jött ki jobban, de így is vezettünk húsz perc után, 39-35-re.

Nem sokáig maradhattunk azonban nyugodtak a második félidő elején, a vendégek ugyanis egy 10-4-es szériával kezdtek, és átvették a vezetést. Szerencsére azonban ez nem tört meg minket, felvettük a kesztyűt, és előbb Taylor duplája, majd Budimir hármasa után ugorhattak fel szurkolóink, 48-44-re ugyanis ismét mi vezettünk. Ez azonban nem az a meccs volt, amikor bárki is elkezdhetett volna csücsülni a babérjain. Bő három perccel a harmadik negyed vége előtt ugyanis Dimics hármasával ismét a Kecskemétnél volt az előny. Triplára azonban triplával válaszolt Antóni. Aztán ismét jött Dimics kintről, megint nekünk kellett futni az eredmény után. Pongó pedig úgy futott utána, hogy futtában még azért bevert egy trojkát ő is. A negyed záróakkordjait azonban Wittmannék komponálták meg, jó büntetőzésükkel, és az utolsó pillanatokban egy labdaszerzést követő ziccerrel elléptek ugyanis négy ponttal. Az utolsó tíz percből kettő és félnek kellett eltelnie, hogy újra vezetésnek örülhessünk. Csirics kezdett egy gyönyörű hármassal, majd Horti küzdött meg egyedül a gyűrű alatt a két pontért, végül jött Taylor középtávolija, és 69-68 állt az eredményjelzőn. Sőt, egy elcsent labdával Pongó ment ziccerig, így jött is a KTE időkérése. Amit egy pazar védekezés követett részünkről, majd az ellentámadásból egy Pongó-tripla – ez már a negyedik volt a meccsen irányítónknak. Ezt egy elég nagy gólcsend követte, hiszen jó két percig 74-69 állt a táblán, egyik fél sem tudott betalálni. Csirke úgy is látta jónak, hogy egy időkéréssel próbál egy kis életet vinni a meccsbe, ami be is jött. Egy egészen tanári Budimir-Csirics-Budimir összjáték után csapatkapitányunk volt eredményes a palánk alól. Azért izgalmak még így is maradtak a végére.

A hajrában volt egy kis videózás, voltak idegőrlő kecskeméti hármasok is. De a mérkőzés hajráját tanítani valóan hoztuk le. Labdákat szereztünk kulcspillanatokban, és amikor nagyon kellett a kosár, jöttek is a pontok. Végül az utolsó negyedben összecsen csupán 12 pontot kaptunk, és mivel cserébe 23 került a dobott pontjaink listájára, megnyertük a mérkőzést. Sőt, a bajnokság elején, Kecskeméten összeszedett kétpontos „hátrányt” is ledolgoztuk, most ugyanis héttel, 85-78-ra sikerült nyernünk. Ez pedig a végelszámolásnál még nagyon jól jöhet majd.

Csirke Ferenc: - Ahogy előzőleg gondoltam, egy nagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl. A Kecskemét kosárlabdázik leginkább csapatként ebben a bajnokságban, hiszen hét játékosa is nyolc és tizennégy pont között dobott, ezért is értékes a győzelmünk. Jól játszottunk, de a harmadik negyedbeli védekezésünkkel nem lehetek elégedett. Az olló az utolsó percben nyílt ki hét pontra, amivel az egymás elleni eredményekben jobbak vagyunk, és ez még sokat érhet a végelszámolásban.

Pongó Máté: - Kemény meccset játszottunk. Úgy gondolom, hogy sok pontot kaptunk hazai pályán, főleg a harmadik negyedben, ahol vezetett is a KTE. Nagyot küzdöttünk, tudtuk, hogy ez egy élet-halál csata lesz a pályán. A közönség is nagyon sokat segített, köszönjük a támogatásukat.