SZTE-Szedeák: Lilov 22/9, Boltics 13, Csirics 11/9, Juhos 7, Sulovics 15. Cs.: Révész 16, Filipovics, Bán 8/6, Vágvölgyi 4, Kovács 3/3, Varga, Bonifert. Vezetőedző: Nikola Lazocs.

PVSK: Nelson 8/3, Supola 20/6, Smith 4, Budimir 2, Sejfics 14. Cs.: Harazin, Bíró O. 13/6, Halász 3, Demeter 7/3, Dragasevics 2, Krnjajski. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Rossz emlékekkel magunk mögött léptünk pályára Szegeden, hiszen legutóbb az alapszakasz során nagy vereségbe szaladtunk bele a Tisza partján. Mondjuk akkor jócskán akadtak sérültjeink, hiányzóink, így most nem tartottunk azért attól,hogy olyan nagy baj történhet. Lehet, hogy ez a nyugalom túlzottan is tompává tett minket, ugyanis a hazaiak remekül kezdték a meccset, mi pedig az első negyedben nem igazán találtuk a helyünket. Miközben Lilov és Révész könnyedén szerzett kosarakat, nálunk alig-alig akadt valaki, aki a csapat élére tudott volna állni. Nelson mondjuk próbálkozott becsülettel, de ez kevésnek bizonyult. A Szeged tíz perc alatt olyan előnyre tett szert, ami legalábbis felidézte a két csapat legutóbbi meccsét, 31-14 volt ugyanis oda.

És sajnos gyorsan kiderült, hogy ez nem csak egy rossz kezdés, ugyanis a második tíz perc is kísértetiesen hasonló forgatókönyv szerint zajlott. A Szegednek nagyjából minden, nekünk pedig semmi sem jött be, így a félidőhöz érve, bár még két negyed hátra volt, mégis úgy nézett ki, hogy eldőlt a meccs, ugyanis a nagyszünetben 34 ponttal vezettek a hazaiak…

És bár a földöntúli feltámadás elmaradt a harmadik negyedben is, de még így is, mintha egy egészen másik Pécs jött volna vissza az öltözőből. Sokkal agresszívebben játszottunk, kis túlzással több lepattanót gyűjtöttünk tíz perc alatt mint az első félidőben összesen, ennek pedig meg is lett az eredménye. Ezt a játékrészt megnyertük, és csökkenteni tudtuk valamelyes a kellemetlenül nagy különbséget.

Az utolsó negyedben aztán sokáig úgy festett, hogy a Szeged szépen visszaaraszolt a harminc fölötti előnyéhez, ám Bíró és Supola azért tett róla, hogy legalább ettől ne kelljen tartanunk. A végén már mind a két csapatban a cserék voltak fenn a pályán – Demeter 7 pontjának azért örülhettünk még ezen az estén is –, és végül ezt a negyedet is megnyertük, a Szeged azonban így is nagyon sima győzelemnek örülhetett.

Csirke Ferenc: - Gratulálok a Szegednek, nagyjából az első negyedben eldőlt a meccset. Remélem, most nekünk jött jókor ez a pofon, mert a jövő héten fontos meccseink lesznek. Nem szeretnék senkit megsérteni, de biztos lesznek belső beszélgetések, némelyektől egy nagyon kevés, főleg mentalitásban. Megint azért lett ekkora különbség, mert kívülről az látszott, hogy a Szeged jobban akarja a győzelmet, az nem sportember, aki nem tesz meg mindent a győzelemért. Nem megengedhető, hogy úgy kezdjünk, hogy a hatodik percben ki kell kérjem a második időmet. Már áprilisban járunk, de folyamatosan ezeket nyilatkozom, így el kell gondolkozni, hogy képesek-e erre ezek a játékosok. Megint 99 pontot kaptunk úgy, hogy tíz büntetőt dobott a Szeged, ez megengedhetetlen. A februári vereség után összeszedte magát a csapat, remélem, ez most is így lesz. Túlzottan nyugodtak vagyunk attól, hogy van két-három meccs előnyünk, lehet, a játékosok izgulni akarnak a végén.