A legtöbbször az az első kérdésünk egy külföldi kosarashoz, hogy mi az első benyomása a városról. Ezt most kihagyhatjuk…

Az első benyomásom valóban megvolt már három éve. De egyébként változott azóta a város: egy csomó építkezés, ami akkor még zajlott, mostanra véget ért. Persze ettől még nem fogok eltévedni, a kedvenc helyeim szerencsére megmaradtak. Sőt, más is megmaradt: ugyanott lakom például, s ugyanazzal a kocsival közlekedem. Félreértés ne essék, szerettem Brüsszelt is, csak hát az egy óriási város, kicsit elveszett ott az ember. Pécs viszont pont megfelelő, ez nem változott szerencsére.

A csapat viszont jelentősen változott. Hogy tetszik az új keret?

Igazából sokakat ismerek, hiszen játszottam ellenük, s azt kell mondanom, hogy kifejezetten ütőképes ez a gárda. Veljko Budimir maradt a régi arcok közül, ő egy nagyon jó srác, nagyon szerettem vele kosarazni, s emberileg is nagyon kedvelem. A többieket eddig ellenfélként ismertem, kivéve persze az újakat. Quincy Diggs és C. J. Aiken remek kosaras, de tényleg, nagyot erősödött velük a PVSK-Veolia. A keret alapján a szurkolóknak minden okuk megvan a bizakodásra.

És az edző is ugyanaz…

Igen, s ennek nagyon örülök. Nem titok, hogy a szerződésemben sokat nyomott a latba, hogy Csirke Ferenccel dolgozhatok együtt ismét. Ő egy nagyon jól felkészült tréner, van egy víziója a kosárlabdáról, ami nekem kifejezetten tetszik. Szenvedélyesen éli meg ezt a játékot, s az ő szenvedélye a csapattagokra is átragad.

Azt biztosan tudja, hogy az előző szezonban a harmadik helyen zárt a PVSK-Veolia. Az elvárások tehát elég nagyok. Meg tud ennek felelni majd a csapat?

Bízom benne, hogy igen. Ahogy én látom, a szerkezet tökéletes, minden poszton a megfelelő emberek vannak, úgyhogy csak rajtunk múlik, meddig jutunk. A kettős terheléstől sem tartok: a nemzetközi szereplés egy remek kihívás, összecsiszolódhatunk még jobban, sőt, ott is érhetünk el szép eredményeket. Ez is szempont volt az ideigazolásomban: szerettem volna minél több meccset játszani, minél jobb csapatok ellen.

Ön miben változott? Már hogy a frizuráján kívül…

Azt hiszem, érettebb kosaras lettem. Jó, mondjuk ez evidens, hiszen, amikor Pécsre jöttem, még tényleg egy fiatal srác voltam, vajmi kevés rutinnal. Ez azonban már a negyedik évem lesz amerikaiként Európában – már sokkal jobban értem azt a kosárlabdát, tudom, hogy mi a különbség az otthoni és az itteni játék között. Fejlődtem is, igazából mindenben, védekezésben, támadásban, s egy kicsit azért emberesedtem is, szóval nem fog senki simán kitolni a palánk alól.

A családja mit szólt, amikor eldőlt, hogy újra Pécsre szerződik?

Nagyon örültek. De tényleg, nagyon. Azt mondták, hogy abban az egy évben ott nagyon szerettek engem, úgyhogy jó lesz oda visszamennem, nagyon jól fogom érzeni magam Pécsett.

S tényleg nagyon jól érzi magát?

Igen, tényleg. S remélem, így is marad sokáig.

Forrás: www.bama.hu