BKG-Prima Akadémia - PVSK-Veolia 71-85 (23-16, 14-23, 21-24, 13-22)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, negyeddöntő, 2. mérkőzés.

BKG-Prima Akadémia: Nagy Benedek 7/3, Nagy Botond 26/12, Plézer 17, Galambos 4, Lilaj 14. Cs.: Spiriev 1, Szeleczki 2, Nagy S. Vezetőedző: Nagy Ágoston.

PVSK-Veolia: Halász 4, Harler 15/9, Molnár M. 16/6, Bíró O. 22, Horti 18. Cs.: Németh A. 2, Takács D. 5/3, Tóth N. 1, Antóni 2. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.

Azzal a céllal utaztunk el a BKG-hez, hogy a bajnoki negyeddöntős párharcot 2-0-ra alakítsuk, hiszen a bajnokság ezen periódusában rengeteget számíthat az, ha egy-egy alkalommal beesik az ablakon pár plusz pihenőnap. A magabiztos, ritmusos kezdés azonban ezúttal elmaradt, egy kicsit álmoskásan indítottuk a találkozót, amit a hazaiak igyekeztek is kihasználni.

A legutóbb gyengén kezdő Nagy testvérek ezúttal elkapták a fonalat, így ellenfelünk szépen lassan elkezdett ellépni, az első negyed végéhez közeledve félő volt, hogy akár tízre is nőhet a differencia, igaz végül mínusz hétnél állt meg a számláló.

A második negyedben aztán már volt minden, mintha a kirakodó vásáron lettünk volna! Óriási rohanás, fordítás, pontzuhatag, érthetetlen fújások, technikaik, kiállítás... Épp csak a használt koporsószeg hiányzott. Pedig a félidő hajrájában, ahogyan Szrecsko Szekulovics ránézett a játékvezetői hármasra, lehet szükség lett volna rá... Nade, csak szép sorjában. A második negyed első kosarát ugyan a BKG szerezte, innen egy elképesztő 5 perces széria indult.

Gyakorlatilag minden támadásunkat kosárral tudtuk befejezni. Horti lubickolt a palánk alatt, de Harler is nagyon belelendült. Egymás után vert be két trojkát, amire aztán Takács is rátett egyet, így már tíz ponttal vezettünk, amikor időt kért a BKG.

A 21-2-es szériánk után aztán olyasmi kezdődött a pályán, amire értelmes magyarázatot nehéz találni. Az időkérés után ugyanis sorozatban érkeztek a néhol indokolatlan, máskor totálisan érthetetlen fújások, ezek pedig rendre minket sújtottak. Persze emellett a BKG is nagyobb sebességre kapcsolt, de amikor egymás után a harmadik támadásunkat sem az ellenfél, hanem a játékvezetők szakították félbe, érthetően elkezdett felmenni a pulzusa Szrecsko Szekulovicsnak is. Egy ideig még ez a kórkép is kordában tartható volt, azonban a 17. perc környékén, amikor egy olyan faultot fújtak be ellenünk, amit egyértelműen az ellenfélnek illett volna, már szóvá tette nemtetszését vezetőedzőnk. Mivel közben a BKG szép lassan ki is egyenlített, nyilván ennek olyan oka is volt Szekulovics részéről, hogy kicsit felrázza a csapatot – repült is az ilyenkor megszokott technikai. Ami azonban kicsit sem megszokott, edzőnk gyakorlatilag azonnal kapott még egy technikait, ezzel pedig ki is állították. Nincs mit szépíteni a dolgon, ezekben a percekben joggal érezhettük úgy, hogy játékosainkkal szemben nem csupán 5 ember áll szemben a parketten. Szekulovics nélkül, és meglehetős szembeszélben is újra előnybe tudtunk azonban kerülni a nagyszünet előtt.

A második félidőben pedig arra számíthattunk, hogy egy egészen más meccs jön majd. Andrija Csirics instruálta a pálya széléről a csapatot, amely érezhetően „csakazértis” hangulatban jött ki a harmadik negyedre. Potyogtak is a pontok egymás után – apró szépséghiba volt, hogy mind a két oldalon. Ott Nagy Botond, Plézer és Lilaj volt az élmenő támadásban, nálunk Bíró és Horti vitte a hátán a csapatot. És bár a védekezésünk nem szuperált igazán jól, azért apránként az előnyünket így is növelni tudtuk. Az utolsó tíz percre 63-58-as vezetéssel fordulhattunk rá.

Ekkor pedig elég hamar a szívünkhöz kellett kapni, a BKG ugyanis egy 10-0-s rohanással indítva a negyedet, öt pontos előnybe került. Csirics azonban egy időkéréssel fel tudta rázni a csapatot, és mielőtt a hazaiak igazán elhihették volna, hogy lehet keresnivalójuk, a legszebb arcunkat mutattuk meg. Szó szerint tökéletes védekezést húztunk elő a tarsolyból – bő hat percen át képtelen volt betalálni a BKG –, közben pedig dobtunk 19 pontot egyhuzamban.

Minden nehézség ellenére, a zárt csarnokban jelentkező szembeszélben is teljesen megérdemelt, és végül megnyugtató győzelmet arattunk, így kedden a Szamosi Nándor Sportcsarnokban már a négy közé kerülésért játszhatunk, hiszen mai győzelmünkkel már 2-0-re vezetjük a párharcot.

A sok jó teljesítmény közül feltétlenül ki kell emelnünk a csapatkapitányt, Bíró Olivér ugyanis 22 pontja mellett 12 lepattanót hozott el a meccsen, és még arra is maradt ereje, hogy kiosszon 6 asszisztot. Jól látszik hát, hogy ő bizony playoff-üzemmódba kapcsolt a javából!

Andrija Csirics: Nagyot küzdött a hazai csapat. Nagyon örülök a győzelemnek.

Kapcsolódó hírek