PVSK-Veolia–BKG Prima Akadémia 88-97 (20-26, 19-15, 20-29, 29-27)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, 1. forduló. Lauber Dezső Sportcsarnok, 500 néző.

PVSK-Veolia: Balogh Sz. 6, Czermann 6, Plézer 13, Kertész 10/6, Djordjevics 19/9. Cs.: Molnár M. 17/3, Werner 12, Gadácsi 5/3, Ravasz, Aradi. Vezetőedző: Sértő Ádám.

BKG Prima Akadémia: Nagy Botond 38/33, Nagy Benedek 19/15, Arnóczi 2, Reiber 11/3, Armaghani 7. Cs.: Büki 3/3, Kovács L. 4, Bohuniczky 8/3, Fábián 3, Várszegi 2. Vezetőedző: Nagy Ágoston.

Előre tudtuk, hogy bitang nehéz lesz a BKG Prima Akadémia elleni bajnoki nyitány, még úgy is, hogy saját szurkolóink előtt kezdhettük a szezont. És bizony már az első negyed megmutatta, hogy nem volt alaptalan a várakozás. Az Kosoknál évek óta brillírozó Nagy Botond már az első negyedben megmutatta, miért retteg tőle a Piros csoportban mindenki – tíz perc alatt öt triplát rámolt be a gyűrűnkbe, így hiába vezettünk is eleinte pár ponttal, már az első két perces szünetben hattal állt jobban ellenfelünk.

A második negyed már jobban festett. Az ellenfél legjobbját is sikerült valamelyest semlegesítenünk, és a védekezésünk ebben a periódusban egyébként is jól néztünk ki. Kár, hogy közben a támadójátékunkban sok volt a ki nem kényszerített hiba, mert ha ebből kevesebb lett volna, a nagyszünethez érve akár vezethettünk is volna. A 39-41-es állás mindenesetre jelezte, hogy a második félidő sem lesz egyszerű.

Nem is lett. Bár Werner és Balogh igyekeztek a BKG gyűrűje közelében zavart okozni – és többször sikerült is –, a vendégek így sem hagyták, hogy átvegyük a vezetést. Aztán volt olyan is, hogy elhúztak 8 ponttal, azonban Djordjevics jókor érkező triplái ismét minket hoztak lendületbe. Jellemző azonban, hogy amikor már épp elhittük volna, hogy meg lehet fordítani az eredményt, mindig jött egy-egy lélekromboló kosár a mi gyűrűnknél. A harmadik játékrész végén meg is ugrott a differencia, 11 ponttal elhúzott riválisunk.

Bár támadásban többnyire igazán pörgősek voltunk, és Molnár is elkezdte termelni a pontokat a záró etapban, Nagy Botond és Nagy Benedek triplái újra és újra szétzúzták a reményeinket. Nagy Botond gyakorlatilag akkor dobott hármast, amikor csak akart – a meccs végére 11-ig (!!!) jutott –, és a fontosnak tűnő pillanatokban rendre becsúszott a mi játékunkba is egy-egy bosszantó hiba. Így a hjrához már úgy érkeztünk meg, hogy szűk három perccel a vége előtt tudtuk: ebből már nem lesz győztes szezonkezdet.

Végül, bár 88 pontig jutottunk, ez is nagyon kevés volt ahhoz, hogy nyerni tudjuk. A Nagy-testvérek 57 pontot szórtak ellenünk, ketten együtt összesen 16 triplát értékesítve. Így aztán hiába dobott öt játékosunk is 10 pont felett, a győzelemhez ez sem volt elég.

Sértő Ádám: Gratulálok az ellenfélnek, nem lehet elengedni azt a tényt, hogy elmész idegenbe és dobsz 19 triplát és a Nagy Botit a legjobb védők fogják 40 percen keresztül és olyan szituációkban képes kosarakat dobni, ami előtt emelem kalapomat. A srácokat még nem lökném be az árokba, első meccs, sok hibával játszottunk, de úgy gondolom, hogy az energiával nem volt probléma. A hibákat javítjuk. Tudtuk, hogy nem fogják tálcán kínálni a feljutást, azért mert mi fel akarunk jutni. Fiatalok vagyunk, jó energiákkal dolgozunk, így készülünk a Miskolc meccsre, dolgozunk keményen. A szurkolóknak köszönjük, hogy ennyien kilátogattak és ilyen remek hangulatot varázsoltak. Rajtuk nem múlott semmi.