Körmend: Németh 2, Bradford 9, Price 19/9, Hammonds 13/3, Delas 8. Csere: Thames 14/6, Csorvási 10, Ferencz 7/3, Takács K. 2, Oroszi , Lajsz, Kiss M. Vezetőedző: Mathias Zollner. PVSK-Veolia: Pongó 11/9, Taylor 10, Csirics 3/3, Budimir 20/6, Wright 12. Csere: Demeter, Bíró L. 7/3, Olasz 5, Berkics, Popgyákunik 2. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Vannak azok a feladatok, amelyekre a „nehéz dió” kifejezést szoktuk használni. Csütörtökön este pont egy ilyen feladattal kellett farkasszemet néznünk Körmenden. Nem elég ugyanis, hogy az alapszakaszt első helyen záró, hazai pályán egészen pazar mutatóval rendelkező, pár napja az Alpok Adria Kupát is megnyerő csapattal mérkőztünk meg, mindezt úgy tettük, hogy Antóni és Simon után már Hortit is nélkülöznie kellett Csirke Ferencnek.

Ezek után egészen üdítő volt, ahogyan az első negyedben teljesítettünk. Igaz ugyan, hogy védekezésben nem igazán tudtunk mit kezdeni a vasiakkal, de cserébe legalább sikerült egy extra támadójátékot előrántanunk a cilinderünkből. Kintről szinte nem is tudtunk hibázni, és bár tíz perc után pár ponttal a hazaiak vezettek, azért Pongó negyedet lezáró trojkája nagyon jólesett. A második negyedre aztán sajnos jött egy kis megtorpanás elől. Nem ültek már úgy a dobásaink, mint kicsivel korábban, a Körmend azonban, főként Pricenak köszönhetően továbbra is ponterős játékot tudott mutatni. El is kezdett nyílni az olló, és bő három perccel a félidő előtt félő is volt, hogy akár nagyon elhúzhatnak a hazaiak. Szerencsére azonban 10 pont körül fixálni tudtunk a különbséget, így 51-40-es állással mehettünk be az öltözőbe. Nem volt épp rózsás tehát a helyzet, de a remény egy nagyon szép eredményre még bőven megvolt.

Az azonban nem táplálta reményeinket, hogy a második félidőre már Demeterről is le kellett mondanunk, sérülés miatt kénytelen volt melegítőbe öltözni... Ennek ellenére is jól tartottuk magunkat, a Körmend hiába próbálkozott azzal, hogy leszakítson minket, nem nagyon akart sikerülni neki. Egészen a 27. percig tartani tudtuk a 10-11 pontos különbséget, ekkora azonban érezhetően elkezdtünk fáradni. Egymás után jöttek az apró hibák, amiket a hazaiak kihasználva elléptek 67-50-re. Csirke Ferenc közben Bíró Leventét és Olasz Ádámot is bátran használva igyekezett folyamatosan rotálni a csapatot, ennek pedig a harmadik negyed hajrájára meg is lett az eredménye, hiszen hat pontot szerezve az utolsó másfél percben visszajöttünk tizenegyre. Az utolsó tíz perc viszont sajnos nagyon rosszul kezdődött, a Körmend ugyanis 7-0-val indított, így lassan kezdhettünk lemondani arról, hogy talán még lehet egy nagy feltámadás. Ez pedig valóban elmaradt, igaz attól sem kellett tartanunk, hogy nagy verésbe szaladunk bele. Az utolsó jó öt percet már mind a két edző arra használta inkább, hogy kulcsjátékosaikat pihentessék egy kicsit, nálunk Pongó mellet Olasz, Bíró, Berkics és Popgyákunik volt már fent a pályán, és bizony ezzel az ötössel nagyon szépen muzsikáltunk, kicsit még sikerült is faragni a majd húszpontos hátrányból. Végül 84-70-re nyert a Körmend, jött tehát a papírforma. Ez nem is olyan nagy baj, most már sokkal inkább azért kell szurkolnunk, hogy Demeter Attila sérülése ne legyen súlyos...

Csirke Ferenc: - Én azt mondtam a fiúknak az öltözőben, hogy ez egy olyan vereség volt, amit azért kaptunk, mert a Körmend gyorsabb, nagyobbat ugrik és haza pályán jobban dob. Nem azért kaptunk ki, mert nagyon sok védekezési hibát csináltunk, nem azért mert végig önzőztük a mérkőzést. Erre a mérkőzésre tudunk építeni, mert kevés olyan hibánk volt, amit nekünk már nem szabad elkövetni így a 8. hónap végén. Ennek örülök. Szerdán nagyon fontos mérkőzésünk lesz a Jászberény ellen. Erre a mérkőzésre fel kell készülnünk, sok szurkolót várunk. Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!