DEAC: Dugat 2, Maniget 14/12, Ivosev 13/6, Boriszov 28/12, Amigo 12. Csere: Bognár, Omenaka 2, Polyák, Velkey 3/3. Vezetőedző: Berényi Sándor. PVSK-Veolia: Pongó 13/9, Taylor 12, Csirics 6, Budimir 3/3, Horti 18/3. Csere: Demeter, Olasz, Simon K. 4/3, Antóni 2. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Igor Kesar nélkül kellett nekivágnunk a DEAC elleni évzáró bajnokinak idegenben, centerünk ugyanis az egyik edzésen megsérült, így nem állhatott Csirke Ferenc rendelkezésére. Mondjuk az ő hiánya annyira még nem is érződött meg, Horti Bálint ugyanis nagyon jól dolgozott a palánkok alatt. Sajnos azonban az első negyedben rajta kívül nem nagyon akadt játékosunk, aki komoly veszélyt jelentett volna a debreceni gyűrűre. A dobóhelyzetek kialakításával még nem volt semmi baj, de a lehetőségek rendre kimaradtak. Mindeközben sorra estek be a DEAC-triplák – szám szerint öt az első tíz percben –, így el is tudott húzni ellenfelünk. A második negyedben már azért a hazaiak keze is megremegett olykor, viszont mi kintről továbbra sem tudtunk betalálni, és bizony még a büntetővonalról is nagyon sokat hibáztunk. Így hiába volt rendben a védekezésünk, hiába tartottuk ebben a periódusban 14 ponton a DEAC-ot, nem tudtunk faragni hátrányunkból.

A nagyszünet után pedig a Boriszov-show, aminek mi sajnos csak néző lehettünk. A debreceniek légiósa tíz perc alatt 15 pontot dobott, háromszor talált be a triplavonalon kívülről, ez pedig olykor már-már demoralizáló volt. A próbálkozással nem volt baj nálunk, hiszen Pongó, Csirics, Budimir és Taylor is ráemelte, amit rá kellett emelni, de egyszerűen sehogy sem akart beesni a labda a gyűrűbe. Ekkor félő volt, hogy komoly pofonba szaladhatunk bele, azonban az utolsó negyedben nagyon összekaptuk a védekezésünket, és a DEAC hosszú perceken át nem is tudott pontot szerezni. Közben azonban mi sem nagyon férkőztünk közelebb, így az utolsó 4 perchez érve már csak az volt a kérdés, mennyi lesz közte. Nos, az időközben összeszedett közel harminc pontos hátrány szerencsére azért eltűnt, és bár így is simán, 16 ponttal nyert a DEAC, azért mégis egy kicsivel nyugodtabbak lehettünk a lefújás után.

Merthogy az is eldőlt, hogy a vereségünk ellenére is ott vagyunk az első nyolcban – egész pontosan a hatodik helyen –, így biztossá vált, hogy februárban utazhatunk majd Győrbe, a Magyar Kupa nyolcas döntőjébe. Az utóbbi három meccset pedig igyekezzünk minél gyorsabban elfelejteni. Jön ugyanis az új év, olyankor pedig új remények dukálnak.

Csirke Ferenc: - Nincs igazán mit mondanom, a mai mérkőzést egy hosszabb beszélgetés keretein belül kell majd kielemeznünk a fiúkkal. Megérdemelt hazai siker született. Boldog új évet kívánok!