Vezette: Papp, Frányó, Hervay.

PVSK-Veolia: Durham 15/12, Brooks 13/3, Antóni 13/9, Budimir 18/6, Harazin 9. Csere: Sarlija, Supola 5/3, Bíró O. 3/3, Simon K. Vezetőedző: Csirke Ferenc. Paks: Ruják 8, Tarrant 24/12, Barnies 11/6, Eilingsfeld 16/3, Guinn 3/3. Csere: Ogunyemi 2, Medve 6/6, Garamvölgyi 2, Gulyás 3/3. Vezetőedző: Schmidt Béla.

Meg kell hagyni, nem nagyon érződött csapatunkon, hogy a Paks elleni meccsünkön bizony akár a hatodik helyünk is múlhat. Higgadtan, kiegyensúlyozottan játszottunk ugyanis már az első negyedben az ASE ellen. Ugyan az első percekben még a vendégeknél volt az előny, 9-14 után jött egy percen belül két Antóni-hármas, innentől pedig már mi vezettünk a játékrész végéig. Sőt, a negyedet már úgy zártuk – hála Bíró palánkos triplájának –, hogy már 11 pont volt az előnyünk. Aztán a második tíz perc első fele – szó szerint az első fele, tehát az első öt perce – úgy telt el, hogy nem tudtunk betalálni. Közben az ASE fel is jött 4 pontra, azonban Brooks átokmegtörős kosara után Budimir kétszer, aztán Durham és Antóni egyszer-egyszer betalált kintről. Így közben hiába esett be néhány kosár a vendégek részéről is, magabiztos előnyre tettünk szert húsz perc alatt.

A félidőben sem kellett unatkoznia szurkolóinknak, hiszen a jelen kedvencei után a múlt nagyjait tapsolhatták meg. Idén ugyanis két csodás évfordulót is ünnepelhet klubunk. Felnőtt csapatunk 35 évvel ezelőtt nyerte meg ugyanis a Magyar Kupát, míg 1993-ban akkori kadett együttesünk, soraiban többek között jelenlegi vezetőedzőnkkel, Csirke Ferenccel korosztálya országos bajnokságában nyert aranyérmet. A két legendás csapatot az évfordulók alkalmából köszöntötte klubunk vezetősége, de nem feledkeztek meg az idén bajnoki ezüstérmet nyerő PVSK-Veolia U20-as gárdájáról sem.

A nagyszünet után aztán gyorsan visszazökkentünk a meccsbe, erről azonban sajnos leginkább a paksiak tettek. Ők ugyanis lendületesen, jó játékkal rukkoltak elő, nálunk azonban egy kicsit megtorpant az egész csapat. A harmadik negyedben mindössze kilenc pontot tudtunk szerezni, azt is triplákból hoztuk össze – közben a Paks feljött két pontra. Sőt, az utolsó negyed elején a vezetést is átvették a vendégek, mire észbe kaptunk már tisztes kis előnyt is hoztak össze. Mínusz hétről, négy perccel a vége előtt azonban volt még visszaút. Hála Veljko Budimir hidegvérének és Durham már-már pimasz hármasának. Az utolsó percbe lépve már nálunk volt a vezetés, ahhoz pedig foggal-körömmel ragaszkodtunk is. Ha nehezen is, de megőriztünk egy pontot a vezetésből, így a középszakaszt egy küzdelmes hazai győzelemmel zártuk.

Ezzel az biztossá vált, hogy hetediknél már nem lehetünk rosszabbak – a Szolnokot így elkerüljük a nyolc között –, de hogy hatodikak, vagy hetedikek leszünk-e, az majd a hétvégi Paks–ZTE meccsen dől el. Ha nyer az ASE, miénk a hatodik hely.

Csirke Ferenc: - Ezzel a meccsel nem is szeretnék foglalkozni, nyertünk és most ez a lényeg. Büszke vagyok az eddigi idényünkre, tizenkilenc győzelmet arattunk eddig. Most kezdődik a bajnokság érdemi szakasza, ha mindenki egészségesen tudja vállalni a negyeddöntőt, akkor nyílt sisakkal játszhatunk.