HÜBNER Nyíregyháza BS–PVSK-Veolia 86-74 (16-23, 22-22, 18-13, 30-16)

Kosárlabda-NB I. B Piros Csoport, 26. forduló.

HÜBNER Nyíregyháza BS: Illés 20/9, Varga 12/9, Bazsó 7/3, Pipiras 18/15, Komma 13 . Cs.: Orosi 11/3, Nagy 2, Végső 3/3, Verebélyi.

PVSK-Veolia: Balogh Sz. 16/3, Molnár M. 10/6, Kertész 5/3, Géringer 8/3, Djordjevics 15/6. Cs.: Czermann 12/3, Plézer 8/3, Werner, Juhász, Bunos. Vezetőedző: Sértő Ádám.

Bár az elmúlt hetek játéka alapján joggal bizakodhatunk a jó eredményben a Nyíregyháza elleni idegeneblei alapszakasz-záró találkozó előtt, mégis sötét fellegek kezdtek gyülekezni felettünk, már a kezdés előtt. Merkl Barna ugyanis komoly kézsérülést szenvedett az egyik edzésen, így rá legjobb esetben is csak a rájátszás hajrájában számíthatunk majd.

Ehhez képest nyoma sem volt semmiféle aggodalomnak, legalábbis ami a játékunkat illeti. Jó védőmunkával, szép támadásokkal indítottuk a meccset, és hamar 6-8 pontos előnyre tettünk szert. Sőt, az első negyedben volt, hogy már 21-9-re is vezettünk. Persze azért a hazaiak is elkezdtek ébredezni, de így sem volt kérdés, hogy nálunk lesz az előny 10 perc után.

A második negyed kicsit döcögve indult ugyan, a Nyíregyháza fel is jött ránk, azonban Pipiras kimaradó büntetője miatt a vezetést nem tudta átvenni. És, ha már így alakult, gyorsan ismét elléptünk ellenfelünktől. Ekkor jöttek triplák, labdaszerzésekből is eredményesek tudtunk lenni, és ismét jól működött a védekezésünk. A nagyszünethez érve 45-38-ra vezettünk.

És a második félidő eleinte úgy tűnt, hasonló mederben folyik majd tovább. Illésék néha felkapaszkodtak, aztán jött egy-egy Balogh-tripla, Djordjevics-közeli, vagy épp harcos támadó lepattanó utáni dupla. Azonban az már érezhető volt, hogy a pontszerzéssel hadilábon állunk. Sok volt a rontott dobásunk – szerencsére ezt a hazaiak nem igazán tudták kihasználni. Bár közelebb kerültek hozzánk, azért az utolsó tíz perc előtt még mindig nálunk volt az előny.

A záró etapban azonban semmi sem akart sikerülni. Hosszú perceken át úgy tűn, hogy a két pocsék dobóformát mutató együttes csatáját, ha szűken is, de behúzhatjuk, a hajrához érve fordulat köszöntött be. Olyan, aminek mi nem tudtunk örülni. Pipirasék elkezdték bedobálni a leglehetetlenebb szögből is a kintijeiket, mi pedig láthatóan egyre idegesebbek lettünk. Ez pedig nem jó kombináció. Az utolsó három percben aztán a hazaiak nem csak a vezetést vették át, de a minden-mindegy alapon támadó csapatunkat kicsit szét is zilálták. Bár hajtottunk az utolsó percig, érezhető volt már, hogy nincs visszaút. A végül 12 pontos különbség, az egész meccset nézve roppant mód túlzú – persze ennek igazán nincsen jelentősége.

Az egyetlen örömünk így a mai estén az lehetett végül, hogy a MAFC meglepetésre vereséget szenvedett Óbudán, így az alapszakaszt a negyedik helyen zártuk. A negyeddöntőben tehát miénk lesz a pályaelőny, épp az ellen a MAFC ellen, amelyik botlása eredményezte, hogy még épp becsúsztunk a legjobb négy közé.