Egis-Körmend–PVSK-Veolia 91-84 (19-26, 25-20, 26-22, 21-16)

Kosárlabda-NB I. A, férfiak, 2. forduló.

Egis-Körmend: Williams 29/15, Kountz 20, Piripas 4, Kiss B. 3/3, Vucskovics 13/3. Cs.: Ferencz 8/3, Gáspár 4, Doktor 10/6. Vezetőedző: Forray Gábor.

PVSK-Veolia: Micsovics 15, Archibald 25/6, Plézer, Dzseletovics 16/9, Payton 17/6. Cs.: Mokánszki 2, Frank, Németh A., Antóni 9/3, Merkl. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.

A bajnokság második körében egy, az előző heti, Falco elleni összecsapáshoz hasonlóan nehéznek ígérkező derbi várt ránk, hiszen a mindig pokoli hangulatot ígérő körmendi katlanban kellett bizonyítanunk. Annak ellenére, hogy a héten Micsovics betegség miatt edzéseket hagyott ki, Szrecsko Szekulovics újfent a kezdő ötösbe jelölte szerb irányítónkat, igaz az első percekben látszott a mozgásán, hogy 100 százalékon pörög.

Akadt azonban más, aki elvitte a show-t. Djordje Dzseletovics például villámgyorsan rámolt be két triplát, de akkor sem jött zavarba, amikor be kellett lépnie a palánk alá. Ha pedig ez nem lett volna elég ahhoz, hogy meglepjük a Körmendet, Archibald is a legjobb formáját mutatta az első negyedben. Ketten együtt 20 pontot szedtek össze, így oroszlánrészt vállaltak abból, hogy tíz perc után 26-19-re vezettünk.

Aztán a második negyed elején persze jött egy hullámvölgy, a hazaiaknak két percre sem volt szükségük, hogy átvegyék a vezetést. Ekkor úgy is tűnt, hogy komoly bajban vagyunk, azonban egy időkérés, majd Frank és Antóni beállása hirtelen stabilizálta a védekezésünket. Lepattanókat szedtünk, szép támadásokat vezettünk, így hiába volt olyan, hogy már 6 ponttal is vezetett a Körmend, a félidőhöz közeledve egyre szűkült a differencia, és az utolsó 2 percre fordulva már ismét nálunk volt az előny. Micsovics elkezdett magasabb sebességen pörögni – nem is tudták lekövetni a befutásait –, Payton harcos volt a palánk alatt, Antóni pedig bevert egy nagyon fontos triplát. A nagyszünetre így már úgy mehettünk el, hogy 44-46 állt az körmendi eredményjelzőn!

A második félidőt a Micsovics, Archibald, Antóni, Dzseletovics, Payton ötössel kezdtük – amit azért fontos megjegyezni, mint utóbb kiderült, ezen az ötös fogaton a későbbiekben sokáig nem is változtatott edzőnk. Persze meg is volt az oka erre, hiszen kimondottan jól működött ez a csapat, amit jól jelezett, hogy egy teljesen nyílt meccs bontakozott ki. Volt olyan, hogy a Williams vezette hazaiak elléptek, azonban körmendi szempontból épp a legrosszabbkor kezdtek el reklamálni. Egy Antóni ellen elkövetett fault után hármat dobhatott csapatkapitányunk – előtte azonban Archibald hajíthatott rá két büntetőt is, villámgyorsan szedett össze ugyanis az ellenfél két technikait. Mivel hárompontos hátrányban voltunk, és az öt büntetőből négy beesett, átvettük a vezetést ismét. Persze ez sokat nem jelentett, Ferencz a világ végéről is bevágott egy triplát, aztán egy hosszas videózás után láthattunk érdekes jelenetsort. Azért reklamáltunk, mert egy hazai bedobást megelőzően szerintünk Ferenczről ment ki a labda. Jó három percnyi lassítgatás után aztán jött is az ítélet: a labda a miénk. Majd azzal a lendülettel az egyik játékvezető jelezte, hogy mégsem. Na nem, mintha ezen múlt volna bármi is, mindenesetre szurkoló volt a talpán, aki értette ezt a jelenetsort.

Az utolsó negyedre kétpontos hazai vezetéssel fordultunk, nyitott volt tehát a meccs. Sajnos azonban épp a legrosszabbkor jött az első komolyabb lefagyásunk. Közel öt percen át nem tudtunk betalálni, közben ellenfelünk kilenc pontot rámolt be a gyűrűnkbe, mínusz 11-ről pedig nagyon úgy festett, nincs már visszaút. Főleg, hogy a hajrában hiába igyekeztünk többször is felzárkózni, hazai oldalról mindig jött egy-egy lélekromboló kosár. Ezzel együtt is megérdemli csapatunk a dicséretet, mert amikor már nyilvánvaló volt, hogy nem fogunk tudni fordítani, akkor is mentünk előre becsülettel.

Küzdeni akarásból tehát jár a jeles – még, ha ez nem is hozta meg első győzelmünket a szezonban. Azonban, ha a Falco elleni derbi nagyobb részére azt mondtuk, bíztató volt, most ez hatványozottan is igaz volt. Jó lesz ez!

Szrecsko Szekulovics : Gratulálok a Körmendnek a győzelemhez, de a saját csapatomnak is jár az elismerés. Nem tartozunk a top 5 csapat közé, de nagyon nehéz Körmenden játszani ebben a csarnokban. Büszke vagyok a játékosaimra, mert meccsről meccsre egyre jobbak vagyunk. A Körmend egy erős, atletikus csapat. Próbáltuk őket harcossággal meglepni, de Chris Payton hiánya az egész héten érezhető volt, és ma este is meglátszott. Az első két forduló nagyon nehéz volt számunkra. A célunk, hogy bent maradjunk az első osztályban. Köszönöm a szurkolóinknak, hogy ma is elkísértek minket.

Kapcsolódó hírek