Vezette: Benczur, Farkas, Kovács N.

PVSK-Veolia: Pongó 14/6, Taylor 14, Csirics 16/6, Budimir 17/9, Horti 11. Csere: Antóni, Simon K. 3, Kesar 3, Demeter. Vezetőedző: Csirke Ferenc. Alba Fehérvár: Tóth P., Freeman 16/6, Zeno 5, Lóránt 13, Heath 12. Csere: Cartwright 5/3, Filipovity 10/6, Keller I.10/6, Bullock 2, Takács M.. Vezetőedző: Jesus Ramirez.

A szurkolóink előtt le a kalappal! Csapatunk hiába szenvedett vereséget előző három bajnokiján, és az sem számított, hogy péntek éjszakától egészen az Alba Fehérvár elleni bajnokinkig szaladt a hó, bő negyed órával a kezdés előtt már közel ezren foglalták el helyüket a Lauber Dezső Sportcsarnokban. A kezdésre pedig már közeledett a lelátói létszám a kétezerhez.

A meccs pedig úgy indult, ahogyan azt Horti Bálint a meccs előtti napon nyilatkozva megálmodta. Végre bejöttek ugyanis az első dobásaink. Olyannyira, hogy 9-0-nál máris talpon volt az egész csarnok. Aztán 14-2-nél már jött is a vendég időkérés – amiben nagy szerepe volt az ekkor már 10 pontnál járó irányítónknak, Pongó Máténak. És bár Filipovity Márkó beállása a vendégeknél adott egy kis lendületet az Albának – két triplát vágott be egymás után –, de jött Veljko Budimir, és gyorsan válaszolt erre, szintén két trojkával. Közben Taylor kétszer is faulttal együtt volt eredményes, így az első negyed végén nagyon jó érzés volt az eredményjelzőre nézni, hiszen 14 ponttal vezettünk. Aztán, ha óriásit nem is fordult a világ a kétperces szünet után, de szűk három percig nem tudtunk betalálni a gyűrűbe, az Alba pedig közben feljött hét pontra, így Csirke Ferenc, először a meccsen kénytelen volt időt kérni. A kis fejmosás használt is, mert megállt a vendégek felzárkózása. Igaz ugyanakkor, hogy támadásban továbbra sem igazán működött a játékunk. Éppen ezért, három perccel a vége előtt, 35-29-nél újabb időkérés következett Csirkétől, ezt pedig sorozatban hét pont követte. Ismét tíz fölött volt az előnyünk. A félidő végén azonban az Alba pillanatai következtek, így szorosabb lett a meccs, a nagyszünetre hat pont maradt az előnyünkből.

Ami köszönhetően főkét Andrija Csirics áldásos tevékenységének, nagyon gyorsan megduplázódott a harmadik játékrész elején. Úgy tűnt, hogy minden a legnagyobb rendben van, de elég volt két-három figyelmetlenség és a gyűrűből kipördülő triplakísérlet, és máris csak 54-48 volt az állás. Itt pedig jó három percig befagyott az eredmény. A nagy kosárcsendet Simon Kristóf két büntetője törte meg, de így sem tudtunk megnyugodni a harmadik negyed végére, az Alba ugyanis feljött négy pontra, így óriási csata ígérkezett a záró etapra. És tényleg így is lett. A negyedik negyed első felében mindössze 9 pont esett összesen – ebből azonban hetet mi dobtunk. A védekezésünk egészen elképesztő volt, Horti óriásit küzdött a palánkok alatt, de Csirics is megmutatta, hogy ha kell, akkor bizony akár védekezésben is tud nyerőember lenni, legalábbis a Freemannek adott sapkája után erre gondoltunk. Azonban az újbóli tíz pontos vezetés semmit sem jelentett, hiszen az utolsó három percre fordulva már nekünk kellett időt kérnünk, 66-63-ra módosult ugyanis az eredmény, egy labdán belülre került az Alba. Sőt, Freeman triplája után már a vezetésért támadhatott a vendéggárda. Ekkor azonban előbb Csirics szerelt újra ziccerben, majd Pongó szerzett labdát, és mind a két kontrából be tudtunk találni. Sőt, szinte nem akartunk hinni a szemünknek, de egy Alba-időkérés után Pongó megint elcsent egy labdát, és kontrát lezáró Horti-zsákolás után már szinte zsebben éreztük a győzelmet, csakhogy 72-66 után kezdetét vette a büntetőpárbaj, így az utolsó egy perc jó 8-10 percig tartott, időkérésekkel tarkítva. A fehérváriak azonban hiába dobtak jól a vonalról, nálunk sem remegtek meg a kezek, így sikerült a győzelem.

Ez a siker pedig több szempontból is nagyon fontos volt. Egyrészt végre megszakadt rossz sorozatunk, másrészt pedig így az Alba ellen már összesítésben biztosan jobbak lehetünk, hiszen az idegenbeli győzelem után itthon is elkaptuk őket.

Csirke Ferenc: - Köszönjük a nézőknek, hogy a rossz időjárás ellenére ilyen sokan szurkoltak nekünk. Ez a szív győzelme volt, így kell kezdeni egy mérkőzést, ahogy ma elkezdtük. Ez végig ki is tartott, mert mindig egy fontos pillanatban találtunk egy fontos kosarat. Nagyon jól védekeztünk, bár a második félidőben voltak gondjaink a védő lepattanók megszerzésével. A végén kulcsszituációkban jó döntéseket hoztunk, és ez hozta meg a sikert.

Pongó Máté: - Elképesztően akartuk ezt a győzelmet, hiszen elég rossz szériában voltunk. Jól kezdtük a mérkőzést, az első negyed szinte tökéletesre sikerült, utána viszont megtorpantunk. A második félidőben fontos volt, hogy sok lepattanót szerezzünk. A végjátékban többen jó pillanatban tudtunk egy-egy fontos kosarat szerezni, ez döntött ma a javunkra.