Zalakerámia ZTE KK–PVSK-Veolia 86-83 (25-16, 19-27, 27-18, 15-22)

Kosárlabda-NB I., fréfiak. Középszakasz, 5. forduló.

Zalakerámia ZTE KK: Wilson 19/3, Takács 6, Barnett 17, Holton 14/12, Horti 2. Cs.: Németh 10, Révész 4, Polster 3/3, Makkos 4, Csuti 7/3.

PVSK-Veolia: Haynes-Jones 18/3, Donaldson 8/3, Ivosev 22, Meleg 10/3, Brkics 17. Cs.: Goldring 6/6, Bíró O. 2. Vezetőedző: Drazsen Brajkovics.

Ha csak magunkkal akarunk foglalkozni, akkor az utolsó esélyünk nyílt arra, hogy megpróbáljuk a play outra megszerezni a Pakssal szemben a pályaelőnyt, ehhez azonban egy zalaegerszegi győzelmen keresztül vezetett az út. Hogy ez a tét volt-e, ami szinte bénítólag hatott a csapatunkra, nem tudjuk, de az tény, nagyon rossz ritmusban kezdtük a meccset.

Az első 8 perc szinte felért egy rémálommal. Nem elég, hogy sorozatosan adtuk el a labdákat elől, nem elég, hogy perceken át gyakorlatilag sehonnan sem tudtunk betalálni, még az is felért egy gyomrossal, hogy a cserék után színmagyar ötössel pályán lévő Zete is simán tartotta kiharcolt tíz pont körüli előnyét, és bizony joggal tapsoltak állva a hazai drukkerek, fiataljaik ugyanis kifejezetten szép dolgokat csináltak a pályán. Aztán, mintha hirtelen átállítódott volna egy kapcsoló, végre megérkeztünk a meccsbe. Ehhez mondjuk kifejezetten jól jött Goldring szép triplája, és Haynes-Jones harcos játéka is. Az első negyedet így is buktuk, méghozzá simán, de a második tíz perc már sokkal szebb képet mutatott.

Elkezdtünk végre labdákat szerezni, voltak könnyű kosaraink, Meleg és Brkics is eredményes tudott lenni a palánk alól, és nagyon úgy tűnt, hogy van végre ritmus a játékunkban. El is kezdtünk rohamléptekben felzárkózni, mínusz 11-ről visszajöttünk egálra. Menet közben a ZTE-nél is visszajöttek a parkettre a légiósok, de ők sem tudták megakadályozni, hogy átvegyük a vezetést. A félidő hajrájához közeledve fej-fej mellett haladtunk ellenfelünkkel. A legvégén Brkics sportszerűtlen hibája miatt ugyan a Zete ismét magához ragadta az előnyt, a nagyszünetben csupán egyetlen ponttal állt már csak jobban riválisunk.

A harmadik negyedben aztán nem sokáig örülhettünk a szoros állásnak, ismét előjöttek ugyanis azok a hibák, amik a meccs elejét jellemezték. Támadásban sokszor a senki földjére szálltak a passzaink, a második negyedben pedig kicsit feljavított dobóátlagunk ismét meredek zuhanásba kezdett. Nem is csoda, hogy a ZTE könnyedén húzott el.

Az utolsó negyed elején volt, hogy 13 ponttal is vezetett ellenfelünk, és nem tűnt úgy, hogy ebből lehet egy szoros végjáték. Drazsen Brajkovics azonban húzott egy váratlant, és az utolsó tíz perc nagy részére lekapta a pályáról az addig legponterősebben játszó duónkat, Ivosevet és Brkicset. Így a Haynes-Jones, Donaldson, Goldring, Bíró, Meleg ötös játszotta végig a záró etap nagy részét – ez pedig láthatóan meg is lepte ellenfelünket.

Úgy meg főleg, hogy az utolsó percekhez közeledve Donaldson, Meleg és Goldring is betalált kintről, így szép lassan elkezdett olvadni a hátrányunk. Az utolsó perchez érve volt, hogy csak kettő volt közte, végül az utolsó támadás minket illetett, 86-83-as állásnál. A legvégén még Donaldson kezében ott is volt a hosszabbítás, azonban triplakísérlete végül kimaradt, így ezt a meccset sem sikerült megnyernünk. Ráadásul mivel nyert a Paks a Nyíregyháza ellen, az is eldőlt, hogy az ASE ellen utolsó középszakasz-meccs eredményétől függetlenül a pályaelőny is a paksiaknál lesz majd a playout párharc során.

Kapcsolódó hírek