PVSK-Veolia–Újbuda MAFC 106-98 (17-36, 33-20, 29-23, 27-19)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, 5. forduló. Lauber Dezső Sportcsarnok, 800 néző.

PVSK-Veolia: Balogh Sz. 12, Rácz 6/3, Molnár M. 34/15, Kertész 2, Djordjevics 29/6. Cs.: Czermann 2, Gadácsi, Plézer 13/6, Werner 8, Sitku. Vezetőedző: Sértő Ádám.

Újbuda MAFC: Polgárdy 39/12, Geiger 17/12, Molnár T. 4/3, Bordács 13, Pápai 6. Cs.: Dávid B. 2, Kazy 17/9, Biber. Vezetőedző: Garai Péter.

Ha volt Sértő Ádáméknak meccsterve a MAFC ellen, azt úgy a negyedik perc végén sutba is vághatták. Arra ugyanis egyetlen edző sem tud előre felkészülni, ha csapata olyan gyámoltalanul kezd egy meccset, mint tettük azt mi a fővárosiak elleni hazai rangadón. Polgárdy másfél perc alatt dobott három triplát, és bár Molnár és Djordjevics is igyekezett tartani a lépést elől, sajnos jött két eladott labda, pár vendég lerohanás, és máris tízzel ment az ellenfél. Nem is csoda, hogy vezetőedzőnk első időkérését a taktikai tábla bánta. Sértő Ádám ugyanis nyomatékosítva emelt hangú mondandóját kétszer is a földhöz csapta az eszközt.

Olyan sokat nem segített ez, hiszen az első negyed végéig csak tovább nőtt a különbség – teljes joggal érkezett az „Ébresztő-ébresztő” rigmus a lelátóról.

A második negyed első két perce már jelezte, hogy kezdünk ébredezni, de azért itt még előbb a MAFC-nak lett meg a húsz pontos fór. És bizony 20-40-es állásnál nem úgy nézett ki a dolog, hogy ebből diadalmenet lesz a számunkra. Igen ám, csakhogy szinte varázsütésre jött Molnár Matyi extrája. Szinte három egymást követő támadásból vert be három trojkát, és bár egy időkéréssel igyekezett megakasztani rohanásunkat Garai Péter, a válaszunk erre az volt, hogy Rácz is dobott egy triplát a sarokból. Mire egyáltalán elkezdhettünk volna igazán sopánkodni a rossz kezdés miatt, máris tízen belül jártunk, és kezdett igazán izgalmassá válni a derbi. Drukkereink pedig olyan hangulatot rittyentettek a csarnokba, hogy igazából abban nem is lehetett már rosszul játszani. A nagyszünethez közeledve még az is benne volt a pakliban, hogy akár egyenlíthetünk is, azonban Polgárdy jó időben szerzett pontjainak köszönhetően az első félidő után 56-50-re vezetett a MAFC.

Aztán jött a második félidő, és mi csak ámultunk. Amikor ugyanis az addig remeklő Djordjevics-Molnár duó épp kicsit halványabb volt, jött Plézer és Balogh, és a helyükbe lépett. Plézer fontos kosarakat szerzett, Balogh pedig a visszafogottabb első félidő után elkezdte nagyüzemben gyártani az asszisztokat. A harmadik negyed közepén már közel jártunk, hogy átvegyük a vezetést – és nem is kellett rá sokat várni. Balogh egy betörés után alakította 67-65-re az eredményt. Már itt is robbanás-közeli volt a helyzet a csarnokban, de amikor e Plézer még egy triplát is rádobott, akkor jött csak az igazi „detonáció”. Sajnos itt nem tudtunk újabb gyors kosarakat szerezni, hogy még jobban ellépjünk, ráadásul a bosszantóan sok büntetőt dobó újbudaiak vissza is tudtak apránként jönni a nyakunkra, így a záró etapnak 79-79-ről vághattunk neki.

Ahol sokáig úgy állt a dolog, hogy 2-3 ponttal mindig a vendégeknél volt az előny. Azonban a fordulópont az volt, amikor bő két perccel a vége előtt, 93-96-os állásnál Bordács és Biber egymás után négy büntetőt is elpuskázott. Mi pedig erre válaszul előbb Molnár dudaszós hármasával, majd Djordjevics 2+1-ével válaszoltunk. Bár ekkor „csak” három ponttal vezettünk, de éreztük, hogy meglesz a siker.

Meg is lett. Az utolsó bő két percet 13-2-re nyertük, a meccset 106-98-ra. Úgy, hogy az egyéni exztrákban sem szűkölködtünk. Molnár Matyi 34 pontja, Djordjevics és Balogh dupla-duplája (előbbi 29 pont, 12 lepattanó, utóbbi 12 pont 10 gólpassz) egyaránt csodálatos volt. Ráadásul csapatkapitányunknak csupán egyetlen kiharcolt fault, Baloghnak pedig egy lepattanó hiányzott a tripla-duplához…

Az pedig külön öröm, hogy a bajnokság eddig legjobban lepattanózó csapatát 47-37-re vertük ezen az estén ebben az összevetésben.

Szóval a szezon legrosszabb első negyede ide vagy oda, hatalmas skalpot gyűjtöttünk be. És játékosaink mellett minden bizonnyal szurkolóink számára még fontosabb volt ez a győzelem lélektanilag, mint számszakilag.

Sértő Ádám: Gratulálok a srácoknak a győzelemhez, különösen az első negyed után mutatott játékért. Bebizonyították, hogy van karakterük. Ennek ellenére nem lehet elmenni amellett, hogy így nem lehet elkezdeni egy mérkőzést, amikor abból kapunk 20 pontos hátrányt, amit megbeszélünk, hogy nem szabad hagyni az ellenfélnek. Ezen mindenképpen javítanunk kell. Köszönjük szépen a szurkolóinknak, már Fóton is csodás hangulatot teremtettek, ez most győzelmet ért, nélkülük nem sikerült volna, amikor -20-nál is mögöttünk állnak, az fantasztikus. Nagy köszönet nekik! Ma talán egy kicsit ünneplünk, de holnaptól dolgozunk tovább, akármennyire is azt mondtuk, hogy az első öt meccs nehéz, itt nincsenek könnyű meccsek, a bajnokság bizonyította, úgy kell készülnünk mindenkiből, mintha a döntőt játszanánk. Sok sikert kívánok a MAFC-nak a folytatásban!