Vezette: Cziffra, Török, Boros.

PVSK-Veolia: Pongó 9/3, Taylor 10, Csirics 6, Budimir 25/9, Horti 7/3. Csere: Simon K. 1, Kesar 24/3, Antóni 15/15, Demeter. Vezetőedző: Csirke Ferenc. Körmend: McNeail 9/3, Bradford 5, Price 22/9, Hammonds 9, Berstedt 6. Csere: Ferencz 18/12, Németh Á. 9/3, Bán, Lajsz 2. Vezetőedző: Antonis Constantinides.

Ritkán fordul elő, hogy már egy bajnoki meccs előtt lehet úgy ünnepelni, hogy nem kell attól tartani, előre iszik az ember a medve bőrére. A péntek esti, Körmend elleni csatát megelőzően viszont épp egy ilyen pillanatot csíphettünk el a Lauberben, hiszen a kínai U23-as 3x3-as vb-ről bronzéremmel hazatérő csapat játékosát, Demeter Attilát, illetve a szintén PVSK-s szövetségi kapitányt és csapatvezetőt, Földi Sándort és Teszler Sándort, valamint a korábban minket erősítő masszőrt, Mohar Pétert köszöntöttük.

Aztán persze jött a meccs, a hangulattal pedig nem nagyon lehetett baj. Mondjuk erről Veljko Budimir, majd Horti Bálint triplája gondoskodott is. A párpontos vezetésünket azonban gyorsan egalizálta a Körmend, amely nagyon szívós játékkal loholt utánunk. Azért mielőtt bárki is idegeskedni kezdett volna, Igor Kesar gondoskodott róla, hogy a pazar atmoszféra megmaradjon, hiszen harcos kosara után egy lerohanást egykezes zsákolással zárt. Tíz perc után két ponttal vezettünk, az egyetlen dolog ami miatt kicsit morcosak lehettünk, az a negyed végén Simon Kristóf sérülése volt, ami miatt le is kellett cserélni irányítónkat. Szerencsére Simon még az első félidőben vissza tudott térni, igaz addig azért sok minden történt. Néhány rosszul sikerült védekezés, egy-egy élményszámba menő Budimir-Kesar összjáték, sportszerűtlen körmendi hiba, és gyakorlatilag minden volt, ami egy rangadóhoz illik. Ugyan elhúznunk nem sikerült ellenfelünktől, de egy ponttal így is meg tudtuk toldani első negyedben megszerzett előnyünket, így a nagyszünethez érve 54-51 volt az állás.

A nagyszünetet követően aztán még tíz percnyi tömény idegeskedés következett, hogy a záró felvonásra megérkezhessen a katarzis! Merthogy a harmadik negyedben végig felváltva estek a kosarak. Hiába védekeztünk foggal, körömmel, a Körmend épp ugyanezt tette. Maradt is a közte a három, és már kezdtünk volna berendezkedni arra, hogy az utolsó tíz perc is így telik majd el. Igen ám, csakhogy Antóni Csanád gondolt egyet, és egymás után kezdte elsüllyeszteni gyilkos tripláit a körmendi gyűrűben. Ezt pedig bizony nem bírta el a vendégcsapat – hogy is bírhatta volna. Az utolsó percekre már tíz pont feletti előnnyel mehettünk, és taktikus játékkal nem csak megtartani tudtuk ezt, de még növelni is!

Harmadik bajnokinkon is győztünk tehát, ráadásul Veljko Budimir miatt duplán is ünnepelhettünk, ezen a meccsen ugyanis megszerezte háromezredeik pontjait PVSK mezben. Ennél szebb péntek estét el sem tudtunk volna képzelni.

Csirke Ferenc: - Gratulálok a csapatomnak, és gratulálok a fantasztikus szurkolóinknak is. Nem emlékszem mikor voltak utoljára ilyen sokan a mérkőzésünkön, fantasztikus hangulat volt. Köszönjük! A mérkőzés kulcsa ismét az volt, hogy nagyon jól bírjuk a negyedik negyedeket, mind fejben, mint kondícióban. A szünet után 29 pontot engedélyeztünk a Körmendnek, ez mindent elmond a mai teljesítményükről. Az Alba és a Sopron után ismét egy nagyon komoly csapatot győztünk le. Most egy kicsit lehet ünnepelni, de szombat reggeltől ismét a munka lesz előtérben.

Antóni Csanád: - Az első félidőben túlságosan lazán védekeztünk, ez látszott is, mert közel ötven pontot dobot a Körmend. A szünet után szigorítottunk a védekezésünkön, és ez mellé az utolsó negyedben egy nagyon jó dobószázalékot produkáltunk.