Paks: Evans 25/6, Harris 13/9, Kis 9/6, Coleman 10/6, Lóránt 19/3. Csere: Porter 11, Kovács Á. 7/3, Valerio, Szalai. Vezetőedző: Dzunics Braniszlav. PVSK-Veolia: Pongó 7, Smith 28/12, Diggs 7, Budimir 12/6, Aiken 16. Csere: Csirics 12/6, Antóni 8/3, Horti 6, Bíró L. 2, Dragasevics. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Sosem baj, ha a főpróba jól sikerül. Ezzel a reménnyel felvértezve vágtunk neki a Paks elleni összecsapásnak Bonyhádon. Meg egy kicsit a visszavágás vágya is bennünk lehetett, hiszen a felkészülési időszak során az ASE volt az egyetlen csapat, amely le tudott győzni minket. Akkor, jó pár hete is egy nagyon pontgazdag meccset játszottunk, ahol szoros csatában, de alulmaradtunk.

A pontok számában most sem volt hiba, hiszen az első tíz percben összesen 50-et hoztunk össze ellenfelünkkel, méghozzá egyenlő eloszlásban. És a fej-fej melletti versenyfutás a továbbiakban sem változott. Nálunk Smith vitte a prímet, de ha kellett Csirics, Budimir és Aiken is villantani tudott, a túloldalon pedig Evans és Lóránt állt csapata élén. A nagyszünetben is egál volt az állás, és bár a harmadik negyedben erős két pont előnyt sikerült összehoznunk, azért nyilvánvaló volt, hogy ezen a meccsen ez a nullával egyenlő. És bizony az utolsó negyed is ugyanilyen nagy csatát hozott - nem mellesleg pedig csak úgy záporoztak a kosarak. A nagy pisztolypárbajból végül mi jöttünk ki győztesen, a végén kicsivel jobban koncentrálva 4 ponttal nyerni tudtunk.

A főpróba tehát jól sikerült, most már jöhet a Szeged elleni bajnoki rajt.