Vezette: Papp, Török, Surányi.

Sopron: Ruják 3, Tiggs 16/6, Takács 5/3, Dénes 15/9, Taylor 19. Cs.: Laroche 8/3, Bavcsics 5, Bán, Molnár 4, Kántor. Vezetőedző: Sabáli Balázs.

PVSK-PANNONPOWER: Nelson 8, Popadics 11, Bíró 4, Budimir 6, Horti 4. Cs.: Walker 6/3, Czukor 2, Harazin 6, Antóni 4, Kővágó-Laska 2. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Az első negyed, nem vitás, a soproniak centeréről, Taylorról szólt: a légiós tíz perc alatt bevágott tizenkét pontot. Számunka mindenképpen szerencsés, hogy igazából nem akadt társa a ponttermelésben, hiszen az első negyedben a hazaiak megálltak 18-nál. A mieink idegesen kezdtek, az ötödik percben még csak négy pont állt a PVSK neve mellett- Ezt követően aztán azért összekapták magukat a srácok, s visszajöttek a meccsbe – ám az már ekkor feltűnt, hogy a hármasokat most hanyagoljuk: az első negyedben mindössze egy (sikertelen) kísérletünk volt.
A második tíz perc kezdődött egy Budimir-duplával, s máris csak egy pont volt közte. S innentől szinte végig ott voltunk a soproniak nyakán: egy pont, két pont, három pont, ennyivel mentek csak előttünk. Utolérni azonban csak nem sikerült őket – például azért sem, mert a hármasaink (amiket ekkor már többen is ráemeltek) nem akartak a helyükre surranni. Hét kísérlet, nulla eredménnyel – ez volt a félidei mérlegünk, a hazaiak meg aprócska duplákkal szépen elléptek tőlünk. Na, nem olyan nagyon, csak annyira, hogy a fordításért nagyon meg kellett volna nyomni a harmadik negyedet.

De ez nem igazán sikerült: a hazaiak úgy szereztek hét pontot, hogy mi egyet sem dobtunk, s így el is léptek tőlünk. Összekapták aztán magukat a mieink, de ez csak arra volt elég, hogy állandósuljon a tíz pont körüli különbség. Sajnos, a hármasok továbbra sem mentek, a lepattanók még mindig a soproni kezekbe estek, sok volt az eladott labdánk – egyszóval valami különlegesnek, valami meglepőnek kellett volna történnie a negyedik negyedben ahhoz, hogy megfordítsuk a meccset.
Sajnos semmi ilyen nem történt, sőt: megint kaptunk hat pontot úgy, hogy nem volt rá válaszunk – s ezzel nagyjából-egészében el is dőlt a meccs. A végén, ahogy az lenni szokott, nekik minden beesett, nekünk semmi, így nagy (sőt, túlzó) lett különbség, de a lényeg mégis csak az, hogy a középszakasz második mérkőzésén sem sikerült győznünk.

Csirke Ferenc: - Gratulálok a Sopronnak. A szokásos problémákkal küzdünk: sok eladott labda és kevés védő lepattanó. Ezeken változtatnunk kell, ha sikeresen akarunk szerepelni, a továbbiakban ezzel a primadonna játékkal is fel kell hagynunk.