PVSK: Nelson 4, Supola 12/3, Smith 2, Budimir 9, Sejfic 20. Cs.: Halász 6/6, Bíró 10/6, Antóni 11/9, Harazin 8. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Idegesen kezdett csapatunk, ami érthető volt, mégiscsak döntőt játszottunk, ráadásul mumusunk, a Kaposvár ellen - a nagyobb gond az volt, hogy puha volt a játékunk, mind védekezésben, mind támadásban. Bíró Olivér tartotta a lelket csapatunkban, de az látszott, hogy egyedül ő nem lesz képes ellensúlyozni a somogyiak rohamait. A negyed végére hét pontra hízott a vendégek előnye, ami nem szép folytatást vetített előre.

A második tíz perc elejét megnyomtuk kicsit, de közben könnyű kosarakat is kaptunk, így nehezen tudtunk csak faragni a hátrányunkból. Négy-öt ponttal mindig előrébb jártak a vendégek, mert a légiósaink továbbra sem érezték a gyűrűt - a legjobb dobónk Bíró és Supola volt. Tajtékzott is Csirke Ferenc, nem is az eredmény, hanem inkább a szétszórt játék miatt. A végére felzárkóztunk, ekkor a kaposvári pad robbant szét az idegességtől, repült is nekik a technikai - ráadásul a végén Antóni Csanád hármasával a vezetést is átvettük.

A nagyszünetben Sejfic alapos fejmosást kaphatott, mert nagyon megnyomta a harmadik negyed elejét - el is mentünk hat ponttal. Felpörgött mindenki, sorra estek a kosarak, dobtunk is, kaptunk is, de a hat-hét pont körüli előnyünk sokáig megmaradt. Sejfic a palánk alatt tarthatatlan volt, neki köszönhető, hogy az utolsó játékrésznek nyolcpontos előnnyel kezdhettünk neki. A negyedik negyed első négy percében felváltva találtak be a csapatok, ezt mi nem bántuk, mert így megmaradt az előnyünk. Rákapcsolt a Kaposvár aztán, de Sejfic is, úgyhogy nem tudtak közelebb kerülni a somogyiak. Az utolsó két perc a miénk volt, s végül nagy különbségű győzelmet arattunk.

A III. Matro-PVSK kupát a PVSK-PANNONPOWER csapata nyerte, második a Kaposvár, harmadik az Eszék, negyedik a Szeged lett. A torna legértékesebb játékosának Ismet Sejfic-et választották.