Kecskemét: Pongó Máté 20/9, Pongó Martin 6/6, Djeraszimovics 17, Ivosev 20, Karahodzics 16. Csere: Djukanovics 9/6, Hegedűs, Mészáros. Vezetőedző: Forray Gábor.

PVSK: Nelson 2, Supola 11/3, Smith 17, Budimir 21/15, Sejfics 16. Csere: Halász 13/3, Harazin 4, Bíró O. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Nem kisebb tét tudatában léptünk pályára Kecskeméten, mint, hogy egy győzelemmel bebiztosíthatjuk helyünket a play offban. Kecskeméten győzni azonban nem egyszerű feladat, hiszen Forray Gábor legénysége a középszakaszban remek formát mutatott eddig.

Jól is kezdte a meccset a hazai gárda, 5-0-val nyitottak, mielőtt azonban Csirke Ferenc elgondolkozhatott volna azon, hogy időt kérjen, gyors rohammal válaszoltunk a KTE rajtjára, 5-9-nél már a hazai kispadon kezdhette vakargatni a fejét a szakmai stáb. Az előnyünk pedig kitartott egészen a negyed végéig. Bár a Kecskemét is igyekezett becsülettel, utolérni nem tudott minket. A második negyedben pedig nemhogy utolérni nem tudtak a hazaiak, csak egyre inkább kezdtek leszakadni. Nem véletlen, hiszen remekül játszottunk. Sejfics nem tudott hibázni a palánk alatt, Halász zsákszámra osztogatta a gólpasszokat, Budimir pedig ha ráemelte kintről, rendre felpattanhattunk a székből a TV előtt ülve is. Jó volt nézni, ahogy játszottunk, gyakorlatilag pont ott folytattuk, ahol a Kaposvár ellen abbahagytuk. Ennek köszönhetően a félidőhöz érve már jócskán tíz pont feletti volt az előnyünk (37-51).

A nagyszünet után azonban egy egészen más Kecskemét jött ki a pályára – és közben sajnos egy egészen más Pécs is. A hazaiak Djeraszimovics révén gyorsan elkapták a fonalat, nálunk pedig kis túlzással öt perc alatt több hiba csúszott be, mint az első félidőben összesen. Zárkózott is a hazai gárda, és a negyed legvégén akár egy pontra is feljöhetett volna, azonban Halász labdaszerzése után egy dudaszós duplával zártuk a harmadik negyedet.

A Kecskemét pedig csak robogott tovább, hat perccel vége előtt, 69-68-nál a vezetést is visszavette, ekkor azonban Budimir a világ végéről dobott egy triplát –a meccsen már az ötödik volt ez neki –, majd Halász zseniális gólpassza után Smith is betalált, a hazaiak pedig azon nyomban időt is kértek. Innentől kezdve pedig érezni lehetett, hogy ez egy egylabdás meccs lesz. A KTE ott lihegett a nyakunkban, és bár az előny nálunk volt, a két pontos differencia a legkevésbé sem volt megnyugtató. Tizenhárom másodperccel a vége előtt ráadásul egyenlített a Kecskemét, így mi támadhattunk a győzelemért. Budimir betörése sikertelen volt, Pongó Máté pedig a saját térfeléről dobott egy triplát – csakhogy a videózás után a játékvezetők nem adták meg a kosarat, tegyük hozzá, jogosan.

Jöhetett tehát a hosszabbítás, mi meg elkezdhettünk vérnyomáscsökkentő után kutatni a fiók mélyén. Amire bizony szükség is volt, mert az izgalmak folytatódtak, úgy pörgött le négy perc a ráadásból, hogy egymás nyakában volt a két csapat. Az utolsó percre fordulva azonban a KTE vette át a vezetést, 86-84-nél pedig labdát veszítettünk, ami végzetesnek bizonyult. Végül még Pongó Máté két büntetője módosított az eredményen. A Kecskemét tehát négy ponttal nyert, nekünk pedig várnunk kell még egy kicsit arra, hogy bebiztosítsuk helyünket a rájátszásban.

Csirke Ferenc: - A harmadik negyedben megfogott bennünket a sok begyűjtött fault. Egylabdás meccsen kaptunk ki, nem kell szégyenkeznünk. Fel a fejjel! Volt már, hogy rosszabb játékkal nyertünk, ma jobbal sem sikerült.