Vezette: Tőzsér, Ádám, Fodor.

PVSK: Durham 29/9, Supola 5, Antóni 3/3, Budimir 18/6, Sarlija 8. Csere: Dukic, Simon K. 12/6, Bíró O., Harazin, Demeter. Vezetőedző: Csirke Ferenc. Szeged: Boltics 13, Fortune, Kovács Á. 13/3, Juhos 16, Sulovics 19. Csere: Wirth 5/3, Vágvölgyi 1. Vezetőedző: Andjelko Mandics.

Négy támadás, négy kosár. Így kezdtük a Szeged elleni meccset, és bizony jó volt látni ahogy egymás után Sarlija, Durham, Supola és Budimir is betalált. Mintha érezték volna Csirke Ferenc tanítványai, hogy nem feltétlenül kívülről kell dobálni, középtávolról és ziccerből ugyanis könnyedén szereztünk kosarakat. Ezzel együtt ráadásul nagyon jól védekeztük le a meccs elején a Szeged támadásait, hiszen a kívülről köztudottan veszélyes SZTE nem is nagyon keveredett triplakísérletig, vagy ha igen, rossz helyzetből. A hatodik percben aztán jött az első hármasunk is, Durham vágott be egy szép leosztást. Aztán hideg kézzel, a csereként beálló Simon engedett el kilométerekről egy dobást, a palánk azonban a segítségére sietett, és máris 16-8 volt az állás a javunkra. Ennél kicsit azért közelebb férkőzött a Szeged az első negyed végére, de amit láttunk, az kifejezetten biztató volt a folytatásra nézve.

Aztán három perc alatt nagyot fordult a világ. A második negyed eleje a Szegedé volt, méghozzá olyannyira, hogy Kovács triplájával a vezetést is átvették a vendégek. Nincs is abban semmi meglepő, hogy Csirke Ferenc időt kért, és hangját is alaposan kieresztette. Ráfoghatjuk, hogy ez valamelyest használt is, mert támadásban végre elkezdtek újra működni a dolgok, hátul azonban nagy volt a baj. A Szeged szinte minden támadásából betalált, és még a sérülés miatt a meccsre nem is nevezett Csirics nélkül is feltalálta magát Andjelko Mandics együttese. Az SZTE már vezetett nyolc ponttal is, innen azonban azért sikerült a nagyszünetig közelebb férkőzni. (Félidő: 34-36)

Úgy is mondhatjuk, hogy lőtávolon belülre – ez pedig Budimir esetében pont azt jelenti, hogy tüzel is. A második félidő első támadásából dobott egy hármast. Mondjuk a vendégek hamar visszavették a vezetést, de elhúzni nem tudtak igazán. Ott lihegtünk Bolticsék nyakán, Durham hármasával ismét csak egy pont volt a hátrányunk. Aztán szurkolóink hathatós segítségével elindult egy olyan folyamat, amit nem lehetett nem állva figyelni: egymás után szereztünk labdákat, fejeztünk be gyorsan támadásokat, és mire a harmadik játékrész utolsó percébe értünk, már hat ponttal vezettünk!

Ebből a zárófelvonás kezdetére négy meg is maradt. Amikor pedig jöttek Simon Krostóf pillanatai, a vendégek mestere nem kicsit idegesen kért időt. Simon ugyanis előbb a sarokból bevert egy triplát, majd azonnal labdát szerzett és Durhamet szolgálta ki – kilenc perccel a vége előtt eközben hét pontosra duzzadt a vezetésünk. Ezt tartottuk is jó ideig, mígnem három perccel a vége előtt Budimir dudaszós külsője azt nem jelentette, hogy megvan a közte tíz. Ebből pedig már nem engedtünk. Ugyan a Szeged próbálkozott, amivel csak tudott, de a tíz pont körüli különbség egészen a végéig megmaradt, Jabril Durham volt ezúttal csapatunk legjobbja, 29 pontja mellett négy gólpassz és hét lepattanó fűződik a nevéhez, de Simon Kristóf is nagyot játszott, akárcsak a meccs második felére feljavuló csapatkapitányunk, Veljko Budimir. Ennyi jó egyéni teljesítmény mellett pedig nem is lehet más a vége, mint hazai győzelem!

Megvan tehát az első hazai sikerünk a bajnokságban.

Csirke Ferenc: - Gratulálok a csapatomnak, és gratulálok a szurkolóinknak, nagyon kellettek, hogy a második félidőben megfordítsuk a mérkőzést. Úgy érzem, hogy jól kezdtünk, megcsináltuk védekezésben amiket megbeszéltünk. Jól ment a támadás is, kialakítottunk egy 8-10 pontos előnyt, de utána nem mentek be az üres dobások, és ezzel magunkra húztuk a Szegedet. A második félidőben bejött a taktikánk, ami arra épült, hogy 40 percen keresztül olyan nyomást gyakoroljunk az ellenfelünkre, amit nem bírhatnak végig. Elfáradtak, ez döntött a javunkra. Szombaton a Pakshoz utazunk, remélem minél több szurkolón elkísér minket.