Vezette: Földházi, Balog Gy., Mészáros.

PVSK-Veolia: Durham 27/9, Antóni , Brooks 29/12, Budimir, Sarlija 15. Csere: Bíró O. 19/15, Simon K. 1, Harazin 5, Demeter. Vezetőedző: Csirke Ferenc. Kaposvár: Gibbs 24/6, Baki 9/9, Ivosev 25/6, Hendlein 21/6, Spica 11. Csere: Tóth P. 2, Papp P.. Vezetőedző: Fekete Ádám.

Fergeteges hangulatban kezdődött el a Kaposvár elleni meccsünk szombaton este, ami persze nem is volt olyan meglepő – annál inkább szívmelengető azonban. Persze ehhez a Kaposvárról érkező szurkolók is hozzájárultak, igaz az ő hangjuk ment el hamarabb, mi ugyanis egy 9-2-es rohanással kezdtük a Dél-Dunántúli rangadót, amiben hatalmas szerepe volt Devin Brooksnak, aki öt pontja mellett három lepattanóval hangolódott a találkozó elején. Aztán egy kaposvári időkérés alaposan összerántotta a vendégeket is, akik három perc alatt megfordították az állást, innentől pedig fej-fej mellett haladtunk az ellenféllel. Ebben pedig bizony vastagon benne volt Bíró Olivér, aki kiválóan szállt be a meccsbe a padról, az első negyedet 8 ponttal zárta ugyanis, a nagy eredményjelzőn pedig 20-20 állt tíz perc után.

A folytatás pedig épp ugyanilyen öldöklő csatát hozott. Ugyan volt egy pillanat, 30-24-nél, Bíró harmadik triplája után amikor azt hihettük, hogy talán most el tudunk lépni, de a Kaposvár seperc alatt visszajött a nyakunkban, ehhez elég volt egy-egy eladott labda és gyors indítás. Egyértelmű volt, hogy ez nem az a mérkőzés, amelyik 15-20 pontos különbségekkel fog eldőlni. Két perccel az első félidő vége előtt 32-31 volt az állás, egyetlen ponttal tehát ugyan, de vezettünk. A második negyed aztán egy Durham-triplával zárult, így négy pontos előnyben voltunk a nagyszünetben.

A nagyszünet után pedig hosszú perceken át azt figyelhettük, hogy vajon melyik csapat kapja össze magát gyorsabban, pocsék dobóformát mutatott ugyanis mindkét fél a második félidő első perceiben. A KKK mondjuk így is egyenlíteni tudott, de a 26. percben már ismét Fekete Ádám kért időt, elléptünk ugyanis három ponttal. Igen, ezen a meccsen a három pont már vaskos vezetésnek számított. Éppen ezért nagyon meg kellett becsülnünk azt a pillanatot, amikor Durham egy meg nem adott dupla után bevert egy triplát – ezzel ugyanis már valóban komoly volt az előnyünk, 59-48-ra vezettünk. A meccsen ez volt talán az első olyan pillanat, amikor úgy érezhettünk, meg lehet a győzelem. Persze ekkor még kicsit több, mint egy teljes negyed hátra volt.

Bennünk pedig azért felsejlett az utóbbi néhány vereségünk emléke, amikor egy-egy rosszul sikerült harmadik, vagy épp negyedik negyed okozta a vesztünket. Most azonban ahogy haladt előre az idő, egyre inkább éreztük úgy, hogy ezt a győzelmet márpedig be fogjuk húzni. Aztán a Kaposvár azért ránk ijesztett, amikor Ivosev triplájával feljött hat pontra. Majd ötre, négyre, és mire eszméltünk, már át is vette a vezetést. Csirke Ferencnek nem is volt más választása, mint időt kérni, illetve felfrissíteni kicsit a pályán lévő ötöst, jött a hajrára Harazin és Antóni is. És ott volt szerencsére Jabril Durham és Devin Brooks is. Durham egyértelműen beleállt a vezér szerepbe, ami kifejezetten jól is állt neki. Bátran tört be, dobott ha kellett vagy épp passzolt, de Brooks is olyan pillanatban dobott egy egészen elképesztő dudaszós duplát, amikor bizony minden játékosunk a pályára rohant megünnepelni őt. Persze, mert időt kért Fekete Ádám, ugyanis ezzel már nem csak visszavettük a vezetést, de meg is léptünk négy ponttal. A KKK-nak azonban innen is volt visszaút, és az utolsó pillanatban, videóbírós ítélet után Gibbs három büntetőjével hosszabbításra mentette a meccset a vendéggárda.

Ami szintén idegőrlőre sikeredett. Rendre mi jutottunk előnyhöz, a KKK pedig egyenlített. Mígnem a legvégén Spica el nem hibázta mindkét büntetőjét, Brooks pedig be nem dobta, így 96-92-re megnyertük a rangadót! Óriási hangulatban egy iszonyatosan fontos győzelmet arattunk, ennél pedig nincs fontosabb.

Csirke Ferenc: - Rangadóhoz méltó hangulat és játék volt, mi a szerkezeti váltásunk miatt éppen a Kaposvárral szemben kerültünk hátrányba, de megharcoltunk a magas embereikkel. A negyedik negyedben saját hibáinkkal hoztuk fel az ellenfelet, meg kell tanulnunk taktikai faultokat beütni. Köszönjük a szurkolóinknak, hogy immár sokadszor ilyen szenzációs hangulatot varázsoltak a Lauberben.