PVSK-Veolia–Vasas Akadémia 77-76 (17-20, 23-21, 21-21, 16-14)

Kosárlabda-NB I. B, Piros csoport, 3. forduló. Lauber Dezső Sportcsarnok, 500 néző.

PVSK-Veolia: Balogh Sz. 17/3, Czermann 2, Molnár M. 22/6, Djordjevics 25/9, Werner 4. Cs.: Kertész 2, Plézer 2, Gadácsi, Rácz 3/3. Vezetőedző: Sértő Ádám.

Vasas Akadémia: Takács D. 18/12, Pleesz G. 10/3, Fekete 9, Krasovec 14/6, Andrássy 4. Cs.: Olasz 12/3, Farkas 3, Makkos 2, Bérces, Pleesz Á. 2, Zöldi 2. Vezetőedző: Stephen Arigbabu.

A Miskolc elleni idegenbeli siker után igazi rangadóra készültünk pénteken este, hiszen az utóbbi években rendre a B csoport élmezőnyében szereplő Vasas látogatott a Lauberbe. Hogy ne legyen egyszerű a dolgunk, Merkl Barna és Siktu Márton után újabb két játékosunk esett ki sérülés miatt, Ravasz Márkra és Aradi Atillára sem számíthatott ezúttal szakmai stábunk.

Az első negyed után pedig az is egyértelműen látszott, hogy ez az este nem a szép játékról marad majd emlékezetes. Mind a két csapat rengeteg hibával játszott, de 10 perc leforgása alatt egy kicsivel kevesebb mégis a fővárosiak oldalán akadt a rontott passzokból, kimaradó dobásokból, így három ponttal Takácsék álltak jobban. A rövid szünet után aztán már azért hébe-hóba mutattunk szép dolgokat támadásban, főként Molnár betöréseit volt élmény nézni – szerencsére nem csak a szurkolók, de a Vasas játékosai is ennyit tudtak tenni. Volt, hogy a vezetést is átvettük, de azért rendre inkább ellenfelünknél volt az egy-két pontos előny. A nagyszünethez érve 40-41 volt az állás.

Az tehát világos volt, hogy nem fogják olcsón adni a sikert. Még akkor sem, ha a második félidőt kifejezetten jó ritmusban kezdtük. Djordjevics és Molnár mellett Balogh is fontos pontokat szerzett, és ekkor úgy tűnt, a védekezésünk is kezd megszilárdulni. Négy pontos vezetésünknél azonban nem tudtunk még jobban ellépni, ezt pedig kihasználta a Vasas, és Olasz pontjaival ismét egál lett a meccs. Sőt, mire a harmincadik perc végére értünk, újfent eggyel ment a Vasas.

A záró felvonásban érződött, hogy egylabdás lesz a végjáték, és a fő bizodalmunk Djordjevicsben lehetett. Csapatkapitányunk mindenhol ott volt! Ha kellett a védekezésünket vezényelte, amikor pedig arra volt szükség, futószalagon szállította a lepattanókat – közben pedig a mezőny legeredményesebb játékosaként a pontokat is gyártotta. Azonban sokszor úgy éreztük, hogy ez is kevés lesz, a Vasas ugyanis még így is meg tudott lépni öt ponttal a hajrához közeledve. Djordjevics és Molnár azonban a legjobbkor találtak be kintről, és bár akadt néhány bosszantó eladott labdánk, a fővárosiak is egyre többet rontottak támadásban.

A nem túl magas színvonalú csörte eredményét végül az döntötte el, hogy egy hajszállal jobban akartuk a sikert riválisunknál. Bár a legeslegvégén még volt egy dobása a győzelemhez a Vasasnak, Fekete kísérlete kimaradt, így indulhatott is a lelátón a szolid ünneplés. Elvégre mégiscsak az első hazai győzelmünket szereztük meg!

Sértő Ádám: Gratulálok a győzelemhez a csapatomnak, majd a kosárlabda Istenek eldöntik, hogy megérdemeltük-e, vagy nem. A lényeg az, hogy meg van. Még mindig nem játszunk jól, hátráltatnak minket problémák, amikkel nem foglalkozunk, mert mindig az a legjobb keret, amelyik rendelkezésre áll, ebben igazán hiszek. Az extra teljesítmények megnyerték nekünk a mérkőzést, de még mindig nem látom azt az arcunkat, amit edzéseken látok. Úgy gondolom, hogy akkor fogunk tudni szárnyra kapni, ha ezt meg tudjuk mutatni a mérkőzéseken. A Vasasnak sok sikert kívánok. Köszönjük a szurkolóknak, hogy végig mellettünk álltak és ilyen sokan kint voltak. Az biztos, hogy nekik szórakoztatóbb volt, mint egy sima győzelem, úgyhogy igyekeztük ezzel is kiszolgálni őket.

Kapcsolódó hírek