PVSK-Veolia–NHSZ-Szolnoki Olajbányász 88-99 (22-29, 14-28, 27-19, 25-23)

Kosárlabda-NB I., férfiak. Lauber Dezső Sportcsarnok, 800 néző.

PVSK-Veolia: Frank 10/3, Molnár M. 9/3, Plézer 6, Mokánszki 16/12, Dzseletovics 22/3. Cs.: Johnson 13/6, Radó 5/3, Antóni 7/3, Rácz, Ravasz, Harka. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.

NHSZ-Szolnoki Olajbányász: Jovanovics 17/9, Lewis 15/9, Pallai 9/3, Szubotics 12/6, Aimaq 23. Cs.: Rudner 14/6, Krnjajszki 7, Peringer. Vezetőedző: Oliver Vidin.

Nem is olyan kis túlzással már a feldobás előtt lehetett tudni, hogy nem a Szolnok elleni meccsen fogjuk megszerezni második győzelmünket, hiszen Chris Payton, Németh András és Merkl Barna mellett Amorie Archibald sem tudta vállalni a játékot, így négy magyarral a kezdő ötösben vágtunk neki a derbinek.

Bátor támadásokkal indítottuk a mérkőzést, Frank és Molnár betörései is eredményre vezettek, de az Olaj így is dominálta az első perceket. Volt, hogy már ponttal is vezetett a vendéggárda, de egy jó hajrával az tizedik perc végéhez érve faragni tudtunk a különbségen.

Az azért látható volt, hogy Aimaq a palánk alatt megállíthatatlan, de Szubotics külső dobásaival sem tudtunk mit kezdeni – így a második negyedben szép lassan el is kezdett nyílni az olló. Azt viszont öröm volt nézni, hogy a szakmai stáb egymás után küldte pályára fiataljainkat. Előbb Ravasz Márk, majd Harka Szabolcs állt be, mind a ketten most debütáltak az élvonalban, az első félidő utolsó perceiben pedig már a Rácz, Ravasz, Antóni, Harka, Mokánszki ötössel voltunk fent. Persze érthető, hogy alaposan meg is lépett az Olaj, 21 ponttal vezetett a nagyszünetben.

És amíg mi a pihenő alatt azon gondolkoztunk, hogy harminc fölé kúszik-e majd a különbség, a játékosaink fejében szerencsére egészen más dolgok forogtak. Merthogy a harmadik negyedre úgy jöttünk ki, mintha eldöntöttük volna, hogy külső körülmények ide vagy oda, megpróbáljuk a lehetetlent, és nekiesünk a Szolnoknak. Ebben persze nagy segítségünkre volt, hogy hosszú idő után végre elkezdtek beesni a kinti dobásaink. A játékrészben Mokánszki és Johnson két triplát is bevert, de Dzseletovics is betalált távolról, közben pedig számos labdát szereztünk jó védőmunkánknak köszönhetően. Ahelyett tehát, hogy még jobban elhúzott volna ellenfelünk, a harmincadik perc végére visszajöttünk mínusz 13-ra.

És itt még nem volt vége. Fergeteges hangulatot varázsoló szurkolóink űztek, hajtottak minket, és a záró etap közepén volt egy pillanat, amikor tíz pont alá is be tudtunk nézni. Jött azonban egy vendég-időkérés, és az Aimaq-Jovanovics duó végül behúzta a győzelmet a Szolnoknak. A második félidőt – és azon belül mind a két negyedet – azonban megnyertük, ami az előzmények ismeretében nagy szó.

Szrecsko Szekulovics: Gratulálok a Szolnoknak. Nagyon nehéz volt az egész héten dolgozni. Nagyon jól szálltak be a meccsbe a fiataljaink, gratulálok nekik. Remélem, ha már minden játékosunk visszatér egészségesen, akkor először is tudunk normális edzésmunkát végezni. Nagyon büszke vagyok a srácokra, küzdöttek, harcoltak. A Szolnok nem véletlenül a harmadik a tabellán. Köszönöm a szurkolóknak ismét, igaz kikaptunk, de úgy látom, hogy a mai napon jóval elégedettebbek voltak, mint az elmúlt időszakban. Remélem, hogy a folytatásban kiegészül a csapat és nyerni is tudunk.

Kapcsolódó hírek