Kaposvári KK–PVSK-Veolia 76-64 (15-19, 24-20, 20-14, 17-11)

Kaposvári KK: Krnjajski 5/3, Curry 20/6, Baki, Rivers 21, Révész 6. Cs.: Miliszavljevics 20/12, Hendlein 1, Puska, Bogdán 3/3. Vezetőedző: Nikola Lazics.

PVSK-Veolia: Ruják 7/3, Funderburk 17/9, Carev, Demeter 2, Brkics 14. Cs.: Budimir 7, Lewis 8, Meleg 1, Dragasevics 8/6. Vezetőedző: Dragan Alekszics.

Bármilyen sportágban is legyen szó egy rangadóról, az ember valahogy úgy képzeli ezt el, hogy öldöklő csata, szoros küzdelem jellemzi azt. Ha ráadásul épp egy Kaposvár–Pécs összecsapásról beszélünk, akkor mindez hatványozottan is igaz.

És az első negyedet szemlélve tényleg igaz volt! Nagyon szorosan alakult az első tíz perc, amelyet ugyan mi nyertünk meg végül négy ponttal, sokatmondó, hogy ez a meccs addigi képe alapján elég izmos előnynek tűnt. Merthogy egyszer a Kaposvár, egyszer pedig mi vezettünk egy-két ponttal. Nálunk Funderburk nagy kedvvel kezdte a meccset, 8 pontot termelt az első játékrészben.

A második negyed elején pedig tovább nőtt az előnyünk Demeter két büntetőjével. Azonban mindent elmond a meccsről, hogy a KKK-nak két percre sem volt szüksége ahhoz, hogy egalizáljon. Így 21-21-nél Alekszicsnek időt is kellett kérnie, és bizony le is teremtette játékosait. Meglett a hatása a hegyibeszédnek, ugyanis a hazai rohanást sikerült megállítani. Innentől pedig egy adok-kapok kezdett kibontakozni. Szerencsére elsősorban a potyogó pontok formájában. Nehéz is volt egy kicsit követni, hogy épp melyik csapat jár előrébb. A félidő hajrájához közeledve aztán egy elég jó széria köszöntött ránk. Funderburk sarokból bevert hármasa után magához is hívta játékosait Nikola Lazics, de az időkérés után is nekünk ment jobban, így Ruják triplája után újfent időt kellett kérnie a hazai mesternek, lévén, hogy hét ponttal elhúztunk! Igen ám, csakhogy ezt követően két támadás alatt két gyors kosarat szerzett a Kaposvár, és Curry dupláját követően ismét Alekszicsben ment fel a pumpa. Hiába jött azonban második időkérése is, a végén mégis Miliszavljevics dudaszós hármasa zárta a félidőt – ami épp ezzel lett döntetlen.

A nagyszünet érezhetően nekünk jött jobban, hiszen a harmadik negyedet egy 6-0-s szériával tudtuk kezdeni. Úgy is tűnt egy pillanatra, hogy megleptük ezzel a Kaposvárt, azonban a pillanat hamar tovaszállt. Curry űzte, hajtotta csapattársait, aminek meg is lett az eredménye. Szép lassan visszajött egálközeli eredményre a hazai együttes, sőt, a negyed derekán túl már a vezetés is az övék volt. Rivers jól dolgozott a palánkok alatt, közben nálunk egyre több bosszantó hiba csúszott a játékba. A 27. perc végén már 57-51-re vezetett a KKK, így bizony alaposan fel kellett kötnünk a gatyánkat. Közben egyre inkább kezdett kirajzolódni, hogy Miliszavljevics ellen nem sok mindent tudunk tenni, ráadásul támadásainknál hiába erőltettük a külső dobásokat, azok nem ültek. Meg is lett az eredménye a hullámvölgynek, az utolsó negyed előtt mindezek után ugyanis 59-53-ra vezetett ellenfelünk.

A negyedik negyed ráadásul Krnjajski kosarával indult, majd Curry közelije után már tízpontos hátrányban voltunk. Nincs mit szépíteni a dolgon, nagy volt a baj. Idén ilyennel még nem is nagyon kellett szembesülnünk, de egyszerűen nem találtuk magunkat támadásban. Bogdán közben bevágott egy hármast, amivel már 68-57-re vezettek a hazaiak, mi pedig az utolsó játékrészben bő négy perc alatt mindössze négy pontra voltunk képesek. Az idő pedig vészesen fogyott. Szűk négy perccel a vége előtt gyakorlatilag kilátástalan helyzetbe kerültünk, tizennéggyel húzott el ugyanis a Kaposvár. Bizony 72-58-nál lélekben már elkezdtünk készülni arra, ami ekkor már elkerülhetetlennek tűnt. Aztán Dragasevics triplája és Funderburk kettő plusz egyes akciója után egy roppant halovány reménysugár mégis beszivárogni látszott a sportcsarnokba. Ez azonban nem volt elég a csodához. A végén már görcsösen próbálkoztunk – és ahogyan az lenni szokott, ekkor már tényleg semmi nem jött össze.

Nem sikerült tehát megismételnünk a Szeged elleni kiváló teljesítményünket, és a második félidőben dobott 25 pontunk sajnos megpecsételte a sorsunkat.

Dragan Alekszics : Ez volt a legrosszabb második félidőnk az egész szezonban, ami a támadást illeti. Lassúak voltunk és rengeteg rossz dobást vállaltunk. Egyénieskedtünk, a Kaposvár kihasználta az esélyét és megérdemelt győzelmet aratott. Több energiát tettek a meccsbe és jobban akarták a győzelmet. Nagyon csalódott vagyok, mert korán feladtuk a meccset. Csak 25 pontot dobtunk a második félidőben. Szerintem a Kaposvár most játszott a legjobban a szezon során. Mi megyünk tovább és a következő ellenfelünkre készülünk.

Kapcsolódó hírek