TF-Budapest–PVSK-Veolia 70-81 (14-23, 31-17, 9-23, 16-18)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, 16. forduló.

TF-Budapest: Szanyi, Dancsecs 22/9, Szántó 4, Karosi 16/6, Anda 12. Cs.: Kelenföldi 11/3, Gémes, Simon 5/3, Farkas. Vezetőedző: Beák Gábor.

PVSK-Veolia: Micsovics 20/3, Németh A., Plézer 6, Bíró O. 15, Horti 4. Cs.: Molnár M. 4/3, Mokánszki 15, Radó, Antóni 5/3, Frank 10/3, Ravasz, Harka 2. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.

Bár helyén volt az önbizalom, a múlt héten sérülés miatt hiányzó Németh is ott volt már a csapatban – rögtön a kezdő ötösben –, és a kezdésünk is rendben volt a TF vendégeként, az első félidő után mégis nagy sóhajtozások közepette voltunk kénytelenek konstatálni, hogy ez bizony egy kínkeserves mérkőzés lesz.

Úgy indult, hogy Bíró vezérletével hamar előnybe kerültünk, ráadásul Molnár, majd Antóni is gyorsan betalált kintről. Az első negyed igazából összességében teljesen rendben volt. Alig-alig akadt eladott labdánk, a támadásainkat ötletesen vezettük, és mindig akadt is valaki, aki be tudott találni. Tíz perc után kilenc ponttal vezettünk, ami teljesen reális is volt.

Aztán a második negyedben mintha mezt cseréltek volna a csapatok… A hazaiak elkezdték dobálni az extra kosarakat – 10 méteres tripla, egykezes zsákolások –, mi pedig ahogy teltek a percek, úgy lettünk egyre bizonytalanabbak. Ekkor már hiába is próbálkoztunk a triplavonalon túlról, minden kísérletünk lejött. A TF közben nem csak feljött a nyakunkra, de a vezetést is átvette, nálunk pedig már az sem segített, hogy a pár percet pihenő Micsovics visszajött a parkettre. Igazából a második negyedből semmit sem lehetett megnevezni, ami pozitívumként lett volna feljegyezhető. A 45-40-es hazai vezetés megérdemelt volt a nagyszünetben, hiszen a budapesti fiatalok 31-17-re húzták be a második játékrészt.

Aztán persze úgy kezdtük a második félidőt, amiből könnyű volt leszűrni, hogy a szünetben Szekulovics mester helyretette a csapatot. Elkezdtük villámgyorsan gyűjtögetni a duplákat, amiben Micsovics és Bíró jeleskedett – és közben az is látható volt, hogy a triplákat nem is erőltetjük. Mintha beláttuk volna, hogy ami nem megy, azt nem kell. Ezen az estén ugyanis nagyon nem mentek a külsők. Ami viszont még jobban nézett ki, az a védekezésünk volt. Elképesztő energiával mozogtunk hátul, amivel teljesen megöltük a TF játékát. Ebben a negyedben csupán 9 pontot engedélyeztünk ellenfelünknek, amivel meg is ágyaztunk nem csak a fordításnak, de a győzelemnek is. Az öt pontos félidei hátrányból kilenc pontos előnyt csináltunk, így az utolsó negyedben csak arra kellett figyelnünk, nehogy elszúrjuk ezt.

Nem is tettünk ilyet. Bár a támadásaink pontossága sokat romlott a záró etapra, egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben 15. győzelmünk. Az azonban biztos, hogy a TF bebizonyította, nem véletlenül játszott korábban egylabdás meccseket a MAFC-val és a Vasassal is.

A három felvonásos idegenbeli túránk második állomása is sikerrel zárult, most már „csak” a jövő heti, nyíregyházi vendégjáték van vissza.

Kapcsolódó hírek