Ceglédi KE - PVSK-Veolia 68-98 (15-23, 21-22, 12-36, 20-17)

Férfi Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, 4. forduló.

Ceglédi KE: Erdei 7/3, Tóth Z. 14/3, Csaba Gy. 3, Lógár, Csákvári 5. Cs.: Berkics 6/3, Fodor 2, Tóth B. 11/6, Horváth 4, Karavdics 6/3, Kovács 10. Vezetőedző: Siska János.

PVSK-Veolia: Halász 5, Harler 24/6, Molnár M. 13/9, Bíró O. 13/9, Horti 6. Cs.: Kocsis 4, Tóth N. 12, Bíró L. 9/3, Antóni 8/3, Németh 2, Füzi 2.

Nem indult rosszul a Cegléd elleni meccsünk, hiszen nem csak az első kosár volt a miénk, de az első néhány perc is. Viszonylag könnyedén építettünk fel tíz pont körül előnyt, itt viszont jött egy kis megtorpanás, főleg támadásban. Harler azért igyekezett ezen túllendíteni a csapatot, de mindig azért neki sem jöhettek a kosarak, így erről a diferenciáról nem igazán tudtunk elmozdulni.

A palánkok alatt jól álltuk a sarat, és Horti valamint Tóth Norbert is nagyon magabiztos volt védekezésben. A nyolc pontos előny tíz perc után persze nem nézett ki rosszul, de azért lehetett egy kis hiányérzetünk.

Juhász Olivér valószínűleg abban bízott, hogy majd a második negyedben robbantunk – most azonban nem jött az a mindent elsöprő lendület, ami az első három meccsünkön rendre megvolt. Kicsit izzadságszagú lett hát a második tíz perc, és bár a pontokat szépen termeltük, időközben a CKE is dobásai is elkezdtek ülni. Nem is volt így meglepő, hogy a félidőhöz érve sem változott érdemben a különbség.

A nagyszünetben aztán sikerült rendezni a sorokat, és villámgyorsan egy izmos 14-0-val kezdtük a harmadik negyedet. Ezt egy büntetőből szerzett ceglédi pont törte meg, de nem nagyon, rögtön utána ugyanis jött két Molnár-tripla, valamint egy nagyon szép Harler-kosár, így amikor még négy perc a harmadik negyedből is vissza volt, a játékrészben másodszor is időt kellett kérnie a hazaiak mesterének.

Lehet csűrni-csavarni a dolgot, de ebben a periódusban igazi örömkosárlabdát játszottunk, hát mögötti passzokkal, labdaszerzésekkel és csodás triplákkal hol Antónitól, hol Bíró Olivértől. A félidőben meglévő kilenc pontos előnyünkből így csináltunk 33-at, hogy 81-48-ról várhassuk az utolsó tíz percet.

Ott pedig már gyakorlatilag csak azt vártuk, hogy szépen lassan lepörögjön az óra. A harminc pont körüli vezetésünket semmi sem veszélyeztette, így az addig kevesebb játékpercet kapó kosarasaink is megkapták a bizonyítási lehetőséget. Bíró Levente például nagyon jól mozgatta a csapatot.

A CKE a végén még egy kicsit tudott kozmetikázni az eredményen, mi pedig egy hajszálra voltunk attól, hogy a szezonban harmadszor is megdobjuk a 100 pontot. Ez végül ugyan nem jött össze, de a 98-68-os győzelmet így sem kell megmagyarázni. Azt meg pláne nem, hogy négyből négynél tartunk!

Kapcsolódó hírek