MVM-OSE Lions–PVSK-Veolia 87-88 (16-20, 21-24, 26-15, 17-21, 7-8) – hosszabbítás után

Kosárlabda-NB I., férfiak. Playout, 5. forduló.

MVM-OSE Lions: Illés 6/6., Bishop 14/6., Takács Zs. 4, Dickerson 22, Kenics 13/3. Cs.: Wilson 21/3, Ruják 2, Csuti 4/3, Szabadfi 1, Werner.

PVSK-Veolia: Vaughn 18/12, Frank 2, Archibald 26/15, Mokánszki, Dzseletovics 22/9. Cs.: Micsovics 12, Radó 5, Molnár M., Antóni, Plézer 3/3, Merkl. Vezetőedző: Szrecsko Szekulovics.

Nagyon kemény védekezéssel indított mind a két a csapat, a mindenki számára elképesztően fontos derbin, így az első negyed első 7 perce nem a pontzuhatagról szólt. Az mindenesetre nagyon biztató volt, hogy folyamatosan nálunk volt az előny, ráadásul hosszú meccset óta végre úgy festett, ülnek a kinti dobásaink. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen tíz perc után 20-16-ra vezettünk.

És bár a második negyedben az OSE gyorsan igyekezett magához venni a kezdeményezést, mivel Archibald, Vaughn, Dzseletovics és még Plézer is betalált kintről, szépen elkezdtük hízlalni az előnyünket. Védekezésben ugyanakkor akadtak gondjaink, Dickersonnal például nem nagyon tudtunk mit kezdeni – ugyanakkor Micsovics nagyon jól szervezte a játékot, így bár az idő közben már tíz fölött is járó előnyünk apadt valamelyest, azért a félidei 37-44-es eredmény jól nézett ki.

Jött azonban a harmadik negyed, és mind oly sokszor idén, ezúttal is egy kisebb összeomlást jelentett ez számunkra. Míg a nagyszünet előtt 18/8-as volt a triplamutatónk, ebben a periódusban nyolc kísérletünkből egy sem esett be kintről. Ezt pedig az Oroszlány ki is használta. Előbb csak feljött a nyakunkra, aztán a negyed végéhez érve már a vezetést is átvette – sőt, meglépett öt ponttal.

A tartásunkra mindenesetre nem lehetett panasz. Fogcsikorgatva igyekeztünk visszajönni a meccsbe, amiben oroszlánrészt vállat Micsovics. Szerb irányítónk remek betörésekből volt eredményes, de Radót is kihagyhatatlan helyzetekbe hozta két ízben is. Az OSE azonban mindig bevitt egy-egy fájó találatot, amikor már épp úgy tűnt, elkaptuk a fonalat. Így mentünk bele a végjátékba, ahol 77-71-es hazai vezetésnél, két perccel a vége előtt, Dzseletovics kimaradó büntetőjénél már-már temettük a csapatot. Jött azonban Archibald, mi pedig csak ámultunk és bámultunk. Előbb két triplával kiegyenlített, majd amikor erre a hazaiak is rádobtak egy kintit, Archi a világ végéről rámolta be zsinórban harmadik trojkáját. A legvégén még jött ugyan egy Dickerson-kosár, de már időn túl, így következhetett a hosszabbítás.

Amit Vaughn hármasával indítottunk, igaz az OSE nagyon gyorsan válaszolt öt ponttal, és sokáig be is fagyott a 85-83-as eredmény. A ráadás utolsó percében aztán egy hektikus támadásunk végén Dzseletovics trojkája a vezetést jelentette, 15 másodperccel a vége előtt. A hazaiak támadása Bishop közelijével fejeződött be, így 2 másodperccel a vége előtt, egy időkérés után kellett megragadnunk az utolsó szalmaszálat.

Amit Archibald meg is ragadott! Micsovics bedobása után, emberrel a nyakán vágott be egy középtávolit dudaszóra, amit ugyan megvideóztak, de nyilvánvaló volt, hogy nem lehet elvenni a kosarat. Ahogyan ezúttal a győzelmünket sem!

Ezzel ráadásul meg is előztük a tabellán az Oroszlányt, szóval tényleg a legfontosabb pillanatban jött végre az extázis. Ez adjon erőt mindenkinek a folytatásra!