Amelyben a magyar kosárlabdázást, és a PVSK-t érintő problémákról és örömökről is beszélgettünk. Szinte a női kosárlabda Európa bajnokságról jött néhány órára Pécsre, de időt szakított arra, hogy találkozzunk. Másodpercre pontosan érkezett, amikor feltűnt a pécsi Széchenyi téren robosztus alakja, szinte beleolvadt a környezetbe, nem elhomályosítva azt, hanem inkább kiemelve annak gyönyörű sziluettjét. Egy presszó előterében ültünk le a fél órára tervezett, de aztán egy órára terebélyesedett beszélgetésre, és félre téve a kötelező protokoll köröket rögtön a legaktuálisabbról, a most véget ért női kosárlabda Európa bajnokságról kérdeztem.

Székely Norbert a magyar női kosárlabda válogatott szövetségi kapitánya azt mondta, legyünk nagyon büszkék az Eb-on elért hetedik helyre, mert ez nagyon nagy siker. Ön is így látja ezt?

Abszolút! Mivel feleségem, Béres Timea is a válogatott mellett dolgozott, én is testközelből követhettem az eseményeket. Ez már a harmadik ilyen rendezvény, amelyen részt vehetek. Egyébként Iványi Dalma is ott volt, és sokat tett a sikerekért, de én is közvetlenül figyelhettem a lányok felkészülését egy-egy meccsre, és azt az elvégzett nagy munkát, amit belefektettek. Már a nyolc közé kerülés is óriási siker, nem beszélve a 7. helyről. Kissé bizarr módon fogalmazva, azt is mondhatjuk, egy labdán múlt az olimpiai részvétel.
Mivel egy szállodában laktam velük, nem csak a mérkőzéseken találkoztunk, láttam, miként készülnek az adott feladatokra a meccseken kívüli időszakokban is.

A csapat fejlődött az előző világversenyekhez képest, és ha néhány fiatal is felnő a válogatotthoz, valamint meg lesz a kellő rutin, nagyon jó csapatunk lesz, és biztos az előrelépés. Ehhez erős bajnokságokban kell játszaniuk, jó csapatokban edződni.

Adódik a kérdés. az utóbbi időben fejlődött-e a sportág, és ha igen milyen irányban?

A női Eb sok meccsét láttam, voltak gyengébb, és voltak élvezhető mérkőzések. Hogy a nőknél mely irányban lép el a sportág, az ma még nem tudható. Minden esetre a játékosok képzettek, fizikailag jól felkészítettek, de ha azt mondom régen is voltak nagyon jó női mérkőzések, nem tévedek nagyot. Azt hiszem, a pécsieknek nem kell mondanom, hogy milyenek voltak annak idején például az Euró Ligában a találkozók. Biztosan tudják, mire gondolok. Néha volt olyan érzésem, ha Timi meg Dalma szerelést hüznak,, 10-15 percre be is álhattak volna.
Egy biztos, fejlődik a világ, és benne a sport is. De minden korszakban, a tehetségek mellett, a munka lesz a siker alapja.

Önnek, mint a férfi kosárlabda válogatott szövetségi kapitányának, mi a véleménye a külföldi játékosok szerepléséről a magyar csapatokban. Már van olyan együttes, ahol öt más ország beli, adott esetben köztük, négy amerikai van egy időben a pályán. Jó irány ez a válogatott szemszögéből nézve?

Egyértelműen nem! Itt anyagiak is szerepet játszanak. Ma irreálisan magas fizetések vannak, ami mögött sok esetben nincs megkövetelt munka, eredmény. Ez utóbbi nagyon fontos, mert ha előre odaadom a juttatást, miközben még nincs is vége a bajnokságnak, hogy követelek a hátralévő időszakban? Sajnos, a magyar játékosok juttatásai is magasak, így nagyon nehéz megőrizni az egyensúlyt.
De megfordítom a dolgot! Ha jönnek a külföldiek, a magyar fiatalok vegyék fel a kesztyűt, és legyenek jobbak, mint ők, biztos kihagyhatatlanok lesznek majd. Küzdjenek meg a helyekért, tegyék nélkülözhetetlenné a csapatban, és akkor ők játszanak többet. Mondhatnám itt Váradit, vagy Perl Zolit, de van még jó néhány fiatal, aki stabil csapattag az adott klubban. Ehhez persze nagyon jó edzők is kellenek, de ez már egy másik történet.

Ha már a fiatalokat említette, mit gondol, szeretik a sportot a fiatalok, kosarazni szívesen mennek, vállalva a napi rendszeres munkát?

Na, itt van a legnagyobb probléma. Morálisan nagyon rossz a helyzet! Ma nagyon sok az úgynevezett elszívó erő, a sok kütyü, a rengeteg más program eltereli a tehetségek nagy részét a sportágtól. A mai gyerekek semmivel sem tehetségtelenebbek, mint a 20-30 évvel ezelőttiek, csakhogy nagyot változott a világ, és benne a sport is.

És mit tehetünk, tehetnek a szakemberek a változásért?

Elsősorban az iskolákban, intézményekben kell változtatni! Nagyon szigorú, a gyerek érdekeit szolgáló intézkedéseket kellene hozni. Például, a telefonokat is kint kellene hagyni az intézményeken kívül, mert elvonják a figyelmet a munkától. Itt említeném meg, hogy nagy szerep jut az Akadémiáknak, mert itt lehet letenni a rendszeres és következetes munka alapjait.
Ezért örülök a PVSK Akadémia létrejöttének is, amely szintén záloga az előrelépésnek.
Persze, minden döntés előtt egyeztetni kell a szülőkkel, és az érintettekkel. Na meg értelmes munkával kell megtölteni a rendelkezésre álló időkeretet.

Önnek szívének jelejtős részét kitölti a PVSK. Az idén száz éves egyesületünk a felemelő pillanatot, egy bajnoki bronzéremmel fejelte meg. A legutóbbi nagy sikereket, éppen az Ön vezetése alatt érte el a csapat. Mi erről a véleménye, és mit jelent ennek a száz év?

Akik engem ismernek, tudják, én PVSK-s voltam, vagyok, és mindig az is maradok.
A pécsiek legyenek büszkék erre az eredményre, higgyék el nekem, aki öt év alatt sok mindent elértem itt, kupagyőzelem, bajnoki ezüstérem, harmadik helyezés, ez hatalmas siker. Nagyon nagy munkát végzett a stáb, az edzők, és az elnök, Czerpán István, aki túlélve minden megpróbáltatást, egyben tartotta, és tartja az egyesületet. Amikor klubok szüntek meg, a sportolók jöhettek a Vasúthoz, mert tudták, hogy itt fogádják őket, és otthonra lelnek a Verseny utcában.
A jövő zálogai lehetnek a most zajló építkezések, melyek megvalósulva, jól szolgálják majd a szakmai munkát.De ne feledjék, a sikert elérni nagyon nehéz, de megtartani még nehezebb! És hogy az utolsó kérdésedre is válaszoljak, nekem mindenem a PVSK!
Havonta legalább egyszer eljövök, találkozom a barátaimmal, az elnök úrral, és mindenben segítek, ahol csak tudok, és nem csak a kosárlabdának. Azt szoktam mondani Pécs életében két fix dolog van, az egyik a Kászim pasa dzsámija a Széchenyi téren, a másik a PVSK.

Az előbbi több száz, az utóbbi csak száz éves, de mindkettő az idők végezetéig fent fog maradni!

Névjegy:

Név: Ivkovics Sztojan
Születési hely, dátum: Dubrovnik, Horvátország (Jugoszlávia), 1966 02.05.
Állampolgársága: horvát, magyar
Játszott: Szolnokon, Kaposvárott, Debrecenben, Sopronban, majd 2004 és 2006 között, 66 bajnoki mérkőzésen viselte a PVSK mezét, ennek során 1022 pontot ért el.
Azután Pécsett, mint szakmai igazgató, bajnoki 2. illetve 3. helyig vezette a fiúkat. A csúcsra Pécsett, a PVSK-val 2009-ben ért fel, amikor Szombathelyen, a szakmai körökben mindenképpen esélyesnek számító hazai csapat ellen, megnyerték a Magyar Kupát.
Eredményei
Játékosként: 2x magyar bajnok (2001, 2004), 3x bajnoki 2. (1993, 2000, 2003), 2x bajnoki 3. (1995, 1998), MK-győztes (2004)
Szakvezetőként: bajnok (2016), bajnoki 2. (2009), bajnoki 3. (2007), MK-győztes (2009).
Jelenleg a magyar kosárlabda férfiválogatott szövetségi kapitánya, és a Kecskeméti Mercedes Kosárlabda Akadémia külföldi kapcsolatokért felelős munkatársa, A Kaposvári KK férfi kosárlabda együttes szakmai igazgatója.

Nyilas László