PVSK-Veolia–Kaposvári KK 85-91 (18-16, 23-28, 29-22, 15-25)

PVSK-Veolia: Ruják 7/3, Lewis 18/3, Funderburk 14, Budimir 14/6, Brkics 19. Cs.: Krivacsevics 10, Carev, Dragasevics 3/3

Nehéz lenne azt állítani, hogy két motivációtól szétfeszülő csapat csatájára készültünk szerda este a Kaposvár elleni derbinken. Ráadásul sérülés miatt Dragan Alekszics ezúttal nem számíthatott az utóbbi hetekben egyre jobb formába lendülő Demeter Attila játékára sem. Így aztán elég nehéz volt megtippelni, hogy mire is számítsunk a KKK ellen.

Nos, maga a Kaposvár elég nagy lendülettel kezdte a meccset, 2-6-ig úgy jutottunk el, hogy sok közünk nem volt a pályán történtekhez. Az első két perc eseményei azonban észhez térítettek minket, és egyik pillanatról a másikra elkzdtünk kosárlabdázni. Méghozzá olyan eredményesen, hogy azzal a vendégek nem nagyon tudtak mit kezdeni.

Brkics labdaszerzésben és lepattanókban jeleskedett, míg a külső sorunk tagjai felváltva vállalták fel a befejező szerepét. Csináltunk egy 14-2-es szériát! Kár, hogy a negyed végére egy kicsit megtorpantunk, és a Kaposvár kozmetikázni tudta az eredményt. Olyannyira, hogy végül kifejezetten szoros, 18-16-os eredménnyel zárult az első tíz perc.

A viszonylag kevés pontot hozó első játékrész után aztán mind a két csapat begyújtotta a rakétákat támadásban, öt perc alatt 29 pontot szorgoskodtak össze ugyanis a felek. Kaposvári oldalon a csereként beálló Plézer vitte a prímet, nálunk pedig Lewis és Brkics sürgölődött meglehetősen hatékonyan az ellenfél gyűrűje közelében. Jó ideig úgy tűnt azonban, hogy ez a nagy rohanás nekünk kedvez jobban, ugyanis folyamatosan 4-5 pontos vezetés birtokában szövögethettük támadásainkat.

A félidő végéhez közeledve azonban jött egy figyelmetlenségekkel tarkított másfél perc, ez pedig elég volt ahhoz, hogy 37-32-es vezetésünkből pillanatok alatt legyen 37-39-es állás. Jött is a meccs első időkérése, naná, hogy Dragan Alekszicstől. Sikerült is azonmód egyenlítenünk, és már-már úgy nézett ki, hogy a nagyszünetre marad is az egál, azonban Krnjajski dudaszós triplájának köszönhetően végül három pontnyival mégis a KKK mehetett nyugodtabban a pihenőre.

A nagyszünetben pedig valószínűleg tényleg meg is nyugodott a Kaposvár, ugyanis hatalmas lendülettel kezdte ellenfelünk a második félidőt. Amikro 44-52-t mutatott az eredményjelző, egy kicsit meg is ijedtünk, azonban nem volt szükség időkérésre, mert még épp időben jött Budimir hárompontosa. Majd nem sokkal később Dragasevicsé! Ez pedig meg is hozta a kedvünket.

Elkezdtünk egyre keményebben védekezni, és a labdaszerzésekből jöttek is a könnyű kosarak, így a negyed feléhez érve sikerült visszajönnünk a meccsbe, hiszen Brkics kosara után, 56-56-nál már a vendégek mestere volt kénytelen magához rendelni csapatát. Ez arra jó is volt, hogy a mi lendületünket valamelyest megtörje, innentől ugyanis egészen a negyed végéig egy igazi ki-ki csatát láthattunk. Hol a KKK, hol mi vezettünk egy-egy ponttal. A legvégén azonban Funderburk nagy sprintje után négyre nőtt az előnyünk, így várhattuk az utolsó tíz percet.

Ami közel sem úgy indult, ahogyan az előtte lévő negyed befejeződött. A két csapat ugyanis mintha a kisszünetben oltást kapott volna – pontszerzés ellen. Bő két percnek kellett ugyanis eltelnie, hogy kosarat láthassunk, igaz azt a vendégek szerezték. Majd újabbat, így máris 70-70 volt az állás. Szerencsére itt már nálunk is megérkeztek végre az első pontok, innentől pedig egészen a 36. perc végéig tartotta is magát a tendencia: „elhúztunk” két ponttal, majd jött az egyenlítés.

Azonban négy perccel a vége előtt előbb Krnjajski, majd Rivers is betalált kintről, Alekszicsnek pedig ki is kellett kérni idejét, ugyanis 76-83-nál félő volt, hogy elúszik a meccs. Amikor kicsit több mint egy perccel a vége előtt is hét volt közte, kezdtünk is keresztet vetni a győzelem lehetőségére, azonban utolsó utáni szalmaszálként Brkics faulttal együtt bedobott egy dupllát, 82-87-re alakítva az eredményt. A büntető előtt még időt is kértünk. Utána Brkics rá is dobta a plusz egyet, de a kaposvár nagyon higgadtan játszotta le fennmaradó időt, így hiába próbálkoztunk, hiába futottunk az eredmény után, a fordításra, egyenlítésre már nem maradt esélyünk, 91-85-ra nyert a Kaposvár.

Dragan Alekszics: - Az egész play-outban nagyon hullámzó a teljesítményünk, egy jó mérkőzést egy rossz követ. Ma ismét rossz napunk volt, nem tudtuk megállítani a kaposváriakat egy az egyben, és a pick and rollokat sem védtük megfelelően. Támadásban sok hibát vétettünk, könnyű dobásokat hibáztunk el. A meccs végén volt esélyünk a győzelemre, de nem tudtunk élni vele. Remélem, hogy a következő mérkőzés jobb lesz, és szépen tudjuk befejezni a szezont.

Kapcsolódó hírek