DEAC U23–PVSK-Veolia 88-87 (27-21, 18-25, 19-23, 24-18)

Kosárlabda-NB I. B Piros csoport, 9. forduló.

DEAC U23: Varga 3, Hőgye 18/12, Várszegi 21/15, Kovács 10, Flasár 15. Cs.: Balázsi 11/6, Szentkuti 10/3, Orbán. Vezetőedző: Kovács Márk.

PVSK-Veolia: Balogh Sz. 17, Gadácsi 3/3, Molnár M. 21/9, Kertész 5/3, Djordjevics 22/6. Cs.: Merkl, Czermann 7/3, Plézer 10, Werner 2. Vezető-edző: Sértő Ádám.

Elképesztően pörgősen indult a DEAC fiataljai elleni meccsünk Debrecenben, ami persze nem is olyan meglepő. Nekünk eleve sokat futós a stílusunk, a hajdúságiak pedig, már csak életkorukból adódóan is képesek voltak felvenni ezt a ritmust. Csak úgy sorjáztak a kosarak mind a két oldalon. Eleinte mi jártunk előrébb egy-két ponttal, aztán elindult a hazai triplahenger. Hőgye vezérletével – aki egymaga hármat vágott be kintről – öt trojkát süllyesztett el a gyűrűnkben ellenfelünk az első tíz percben, ami egy kicsit meg is fogta a csapatot. Szerencsére azért Djordjevics és Molnár is jól célzott messziről, így bár tíz perc után vezetett a Debrecen, bőven látótávolságon belül voltunk.

A második negyed ráadásul nekünk sikerült sokkal jobban. A védekezésünk szépen összeállt, és bár elképesztően sok technikai hibával játszottunk támadásban – a nagyszünetig összesen 15 eladott labdánk volt –, még ez is belefért. Balogh többször is megbolondította védőit, és egymás után jöttek a hármasok is. Djordjevics, Gadácsi, Molnár és Kertész sem hibázott távolról, így hatpontos hátrányunkból a félidőhöz érve már minimális előnyt tudtunk kovácsolni.

Nagyon érdekes volt a második félidő összképe. Lepattanózásban óriási fölényben voltunk, a büntetőket is jobban dobtuk, azonban mezőnbyől egy szinten mozogtunk a DEAC-cal, triplák tekintetében pedig a félidei kiegyenlített helyzet után elkezdett nyílni az olló a hazaiak javára. Ezzel együtt is szorosan alakult a harmadik tíz perc. Volt, hogy ellenfelünk járt előrébb, de az is előfordult, hogy mi tudtunk meglépni 3-4 ponttal. A negyed legvégén például Czermann és Plézer két-két sikeres büntetője után az addigi legnagyobb különbség alakult ki, 69-62-re vezettünk – kár, hogy végül jött még egy dudaszós hazai dupla.

A záró etap elején ráadásul ez a lendület vitte tovább a DEAC-ot. Rosszul kezdtük a negyedet, hiszen a harmadik negyed egészen vállalható koncentrációja után megint egyre-másra jöttek az eladott labdák. Ahogy közeledtünk a végéhez, úgy a 37. perc tájékán, egálközeli állásnál világos volt, hogy döntő lehet majd, ki megy be minimális előnnyel a hajrába. Nos, ez a Debrecen volt. És bár egy percen belül már néggyel is vezettek, még akár így is megfordíthattuk volna a meccset. Ehhez azonban vagy arra lett volna szükség, hogy a támadásaink kicsivel határozottabbak legyenek, vagy arra, hogy a dudaszó előtti pillanatban befújják a Djordjevics arrébblökése miatt járó személyi hibát. Egyikből sem lett semmi, így végül egyetlen ponttal, 88-87-re kikaptunk.