Arról is kérdeztem a kiváló sportolót, van –e olyan felhajtás a ezen a rendezvényen, mint egy olimpián szokott lenni?

Nem tudom, milyen egy olimpián a hangulat, itt is nagyszerű volt a szervezés. Annyiban talán különbözött, hogy a versenyhelyszínek messze voltak egymástól, így egyes sportágak képviselői kevesebb alkalommal jutottak más sportágak rendezvényeire. Viszont az olimpiához hasonlóan kaptunk formaruhát, amit haza is hoztam.

Te hogy jutottál ki a Játékokra, és milyen volt maga a verseny?

Negyven tájfutó kvalifikációját fogadták el Európából 14 országból voltak versenyzők, én 36.-ként jutottam be ebbe a csoportba. A versenyen végül a 31. helyen végeztem, ami nem igazán kiváló eredmény, de a jelenlegi formámat figyelembe véve megfelelőnek mondható. És elsősorban valóban az volt a cél, hogy eljussak erre a csodálatos eseményre.

A tájfutást három helyszínen rendezték. A rövidtávot a városban, a váltót az állatkertben (!), a középtávú versenyt pedig a közeli erdőben. A pálya nem volt túl nehéz, de megfelelt volna akár egy világbajnokság színvonalának is.

A sporton kívül volt másra is volt időtök?

Természetesen, Wroclaw nagyon szép város, sokat sétáltunk. Itt a pályát is be tudtuk járni, mert megengedték nekünk, de az erdőbe már nem mehettünk be. Más sportágakat is megnéztünk. Voltunk a falmászók versenyén, de láttunk strandkézilabda meccseket is. Sok sportág vár arra, hogy olimpiai sportág legyen, ez az esemény ugródeszka lehet egyes szakágnak.

Mi a következő feladat?

Számomra rövid pihenő következik, majd jön a pécsiek által rendezendő Hungária Kupa Nemzetközi versenyünk. Az első napon ott leszek, mint pályakitűző, augusztus 8-12. között, Orfűn.

Nyilas László