Már hétfőn este ¾ 6 körül szállingózni kezdtek a játékosok a PVSK pályára, a fél hétre hírdetett találkozóra. Aki korábban érkezett, az megcsodálhatta a készülő multifunkcionális csarnokunk egyik oldalon már álló oszlopait.

Aztán növekedett a létszám, voltak néhányan, akik már ismerték egymást, de a legtöbbjük most találkozott először egymással. Az előző szezonból mindösszesen hárman maradtak (Tóth, Varga és Ndjodo) így az új csapat kialakításának folyamatában alapos vérátömlesztésen esik majd át a csapat. Beremendről például öten is érkeztek, a többiek között is voltak olyanok, akik már aláírták szerződésüket, és olyanok is, akik próbajátékra jöttek. Az új tárgyalóban megtartott rövid bemutatkozó értekezleten Leikauf Tibor, a csapat egyik tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket, majd a játékosok bemutatkoztak a vezetésnek, és egymásnak is. Ezt követően Reith Róbert vezetőedző ismertette a rövidebb és hosszabb távú elképzeléseit, és azonnal pályára vezényelte, segítőivel, Juhos Ferenc kapusedzővel, Sántics Béla erőnléti edzővel és Takács Gábor pályaedzővel együtt, a 21 játékost (köztük három kapust). Erőnléti foglakozás, technikai feladatok és természetesen játék is szerepelt a programban. Nagyon nehéz, de ugyanakkor szép feladat is lesz a sok felöl érkező játékosokat csapattá gyúrni.

Az első benyomásairól Reith Róbertet kérdeztem:

- A cél ma elsősorban a játékon volt, én is tájékozódni szerettem volna. Nyilván olyanok is voltak, aki ma próbajátékra jöttek, és nem biztos, hogy maradnak. Holnap is jön egy játékos, és nem volt itt Zámbó József, aki már a mi csapatunk tagja. Ezzel együtt, úgy gondolom, jó úton indultunk el.

Most már csak azt a filozófiai tézist kell a gyakorlatba átültetni, miszerint a mennyiség előbb, vagy utóbb minőségbe csap át. Úgy legyen!

Nyilas László